Ünnepi mozi a Talitával
Melyik érdekelne inkább? A színes fátyol romantikája, a Mennyei királyság férfias üzenete, esetleg a Hétköznapi mennyország vagy a Gyermekkorok művészembereinek gyermeki álmai? A Babette lakomáját láttad már?
Mindhárman nagyon szeretjük a mozit. Öt kedves filmünket ajánljuk most Nektek az ünnepi időszak nyugalmas délutánjaira, csendes estéire.
Lívia kalandvágyó ötletei
A színes fátyol című film valóban olyan, akár egy áttetsző fátyol: először sejtelmesen, megszépítően elfedi, azután a maga pőreségében tárja fel a valóságot. A csodálatosan fényképezett, kiváló színészek által megformált történet forgatókönyvét W. S. Maugham regényéből készítették.
Az 1920-as években járunk, Walter lelkiismeretes orvos, tipikus tudós. Beleszeret a gazdag és elkényeztetett Kittybe, aki alig várja, hogy kiszabaduljon a szülői házból, így kapóra jön neki a házassági ajánlat. Kínába, Sanghajba költöznek. Kitty unalmasnak találja az orvosfeleség szerepét, és beleszeret egy nagyvilági diplomatába. Walter rájön a viszonyukra, és elvállal egy kutató orvosi állást Kína belsejében, ahol kolerajárvány tombol. Kitty kénytelen vele tartani.
Lenyűgöző, mégis kegyetlen vidék, polgárháborús viszonyok, embert próbáló körülmények és egzotikus hangulat veszi körül a két embert, akiknek a kényszerű egymásra utaltságban újra kell kezdeniük a kapcsolatukat. Lassú közeledésük egymás felé, valóságos megismerkedésük, háttérben a cukorsüveg-formájú hegyekkel és a halottakkal – nem mindennapi élmény. A történet tizennégy évestől bárkit szíven talál!
Az amerikai szuperprodukciókra sok jót és rosszat lehet mondani. A Mennyei királyság engem megnyert magának, sőt lenyűgözött. A fiktív elemek mellett meglepően hitelesen nyúl vissza 1186-ra, a már vesztésre forduló keresztes háborúk színes világába.
Balián egy kis francia falu kovácsa – aki felesége és gyermeke halála után megrendült a hitében. Váratlanul megtudja, hogy apja valójában egy francia lovag, aki Jeruzsálemből eljön érte, hogy örököseként elvigye a Szentföldre.
A férfi a keresztesek kezén lévő Jeruzsálemben belecsöppen a keleti forgatagba, civilizációk és kultúrák találkozásának és a sötét intrikáknak a világába.
A fiatal jeruzsálemi király, IV. Baldwin kamaszkora óta leprás, ereje egyre fogy, a főurak pedig alig várják, hogy megszerezzék hatalmát. Baldwinnak van egy álma a mennyei Jeruzsálem földi másáról, a sokféle kultúrájú nép békés egymás mellett éléséről, ami egyre inkább szertefoszlik. A másik oldalon, a muszlim seregek fenyegető áradatában is feltűnik egy kimagasló egyéniség, Szalahaddin, aki úrrá lesz emberei széthúzásán, és sikerrel veszi fel a harcot a keresztesekkel.
Baliánra hárul a feladat, hogy Jeruzsálem védelmét megszervezze. IV. Baldwin álma – egy világról, ahol keresztények, muszlimok, zsidók békében élnek egymással – minden korban vágy marad. Biztató azonban a költői kérdés, amely Balián sorsát végigkíséri: “Férfi-e az, aki nem akarja jobbá tenni a világot?”
Yvette karácsonyi mozija
Mindkét filmajánlóm témája „a művészember” gyerekkorára visszavezethető trauma felnőttkori hatásáról, annak feldolgozásáról szól, s valahol a karácsony is egy kicsit bennük van.
A Hétköznapi mennyország című svéd filmdráma főszereplője egy zenész-karmester, Daniel, akinek gyerekkori álma az volt, hogy olyan zenét szerezzen, amely megnyitja az emberek szívét. Felnőtt korában zajos sikerek és egy viszonylag enyhe szívroham után tér vissza gyereksége helyszínére, egy világtól elzárt kis északi faluba, ahol újragondolja egész életét, közösséget, szerelmet talál, és az egyes emberi sorsokat látva nemcsak körülötte, hanem benne is megváltozik minden.
A Gyermekkorok című francia filmdráma hat rövidfilmből áll. Hat világhíres filmrendező: Fritz Lang, Orson Welles, Jacques Tati, Jean Renoir, Alfred Hitchcock és Ingmar Bergman gyermekségének olyan fordulópontjairól szól, amelyek egész későbbi életüket befolyásolhatták, olyan eseményekről vagy élményekről, amelyek tudatosan vagy tudat alatt meghatározóvá válhattak az életükben. Ennek a filmnek a tükrében számomra például Bergman Fanny és Alexander című filmje egyértelműen önéletrajzi ihletésűnek tűnik, melyben a tragédiák és traumák megtörténte, átélése előtt még voltak boldog, nagy családi ünnepek, amelyekre lehet vágyakozni.
S akkor máris nem két filmet ajánlottam, hanem nyolcat… Remélem, mellettem szól majd, hogy a megbeszélt kétezer karakteren belül maradtam, s így nem kapok ki a szerkesztőasszony-társaktól!
Mari szerint ezután más lesz az ünnepi vacsora íze…
A Babette lakomája régi film, 1987-ben készült. Ismerőseim, barátaim régóta többször is ajánlották. Mégis úgy alakult, hogy most ősszel láttam először.
Karácsonykor, különösen a keresztény emberek, némi lelkiismeret-furdalással ülnek a gazdagon terített asztalhoz, és kissé bűnbánó arccal tömnek magukba még egy szelet mákos bejglit, még egy falat püspökkenyeret, még egy morzsányi ezt meg azt, amit már csak a „szemük kíván”. Szokás is szabadkozni: „a karácsony nem erről szól”, „bizony, nem az anyagiak a fontosak” stb.
Anélkül, hogy bárkit arra biztatnék, hogy a Születés csodálatos ünnepének spirituális élményét cserélje fel a gasztronómiai örömök hajszolásával, javaslom, hogy változtassuk meg a karácsonyi étkezésekkel kapcsolatos szemléletünket!
Hogyan? Tekintsünk minden egyes falatot Isten adományának, ajándékának, amellyel elhalmoz bennünket! Amikor megérezzük a halászlé paprikás ízét, a fogunk alatt roppan a rántott hal, az ínyünkre folyik a krumplisaláta leve, elolvad a szánkban az ünnepi sütemény, mondjunk hálát azért a szeretetért, amellyel elhalmoz bennünket az Úr! Neki nincs szüksége a bűntudatunkra! Egyre vágyik: hogy megérezzük szeretetét, amelynek a fényében életünk megmagyarázhatatlan módon rendeződik.
Hogy ez a perspektívaváltás könnyebb legyen, nézzétek meg a Babette lakomáját! Kifejezetten aszketikus alkatúaknak az ünnepi ebéd előttre ajánlom, a többiek jobban járnak, ha inkább utána ülnek a képernyő elé!
Megjegyzés: A Gyermekkorok kivételével az ajánlott filmek megtalálhatók online!
Antalffy-Kölnei-Kóczián
Nyitókép. Második kép. Harmadik kép. Negyedik kép. Ötödik kép. Hatodik kép.
Filmajánlóinkból még:
Szex a kereszt alatt – Kövéren szép az élet
Tweet