Talita

Vármentés: Vitány

Első emlékem a várról tanítványaimhoz kötődik. Annamarival és Renivel gyalogoltam végig azt a jó három órát, amíg a Vértes hegységben megbújó, romjaiban is igéző várig értünk. A túra tanév végén történt, feledve az egész éves harcunkat, végül összebarátkoztunk a lányokkal, akik régi várkisasszonynak képzelték magukat. Odvas fák gödreibe: kastélyaikba bújtak, ott várták azt a bizonyos herceget. Aztán szél kerekedett, mint egy mesében, és ömleni kezdett az eső. Visszafelé kiálltunk stoppolni, de hiába. 

Valójában Vitányt akkor nem is láttam, mert Reninek kidörzsölte a cipÅ‘ lábát, nem tudott továbbmenni. Visszafordultunk. Csak gondolataimban nÅ‘tt egyre nagyobbra a vár, csipkés ablakokkal, hatalmas kapuval, ahol annak idején lovasok ügettek befelé, hátuk mögött kutyákkal –  vadászatról visszatérve. Az ablakokban kisasszonyok, egyikÅ‘jük kutatva keres valakit, a tekintetével végigpásztázza a tájat, majd GyÅ‘rig ellátni. Tizennegyedik századot írunk, ha belépünk a legnagyobb terembe, még érezni az új kövek és a frissen gyalult durva fabútorok illatát. Talán tölgy. Vagy bükk. Abból van legtöbb a közelben.

Lehet, hogy ez ragadta meg azokat az embereket, akik gyakorlott vármentők, és sokadszorra járnak Vitányban. Egyikőjük mára fizetés nélküli szabadságot kért, hogy jelen legyen a maga szervezte várbejáráson, ami a későbbi vármentésnek kiindulópontjaként szolgálna.
Egy hónap egyeztetés után sikerült a helyi erdészekkel is idÅ‘pontot egyeztetni. Velük gyalogolunk a márciusi fényben, nézzük a még rügyezés elÅ‘tti csendet, és tervezgetünk. Ha létrejön a “Vitány baráti körbÅ‘l” az egyesület, ami az egyik közösségi oldalon szervezÅ‘dik, és lehet majd pályázni uniós pénzekre, mit kellene csinálni? Vitány szerelmesei fotóznak, rajzolnak, és találgatnak. Hol lehet az a titkos alagút, amely összeköti Vértessomlót Vitánnyal? Vagy Majkkal? Talán Várgesztessel. Vannak régészek is köztünk, akik pontosan tudják, mikor robbantották fel a várat, és ép korában melyik védelmi vonalnak volt oszlopos tagja.

Vitány ma omladozik.

Vajon kibír-e egy egy újabb földrengést? Melyik része fog leghamarabb megsüllyedni? Erre inkább nem gondolunk, miközben lehunyt szemmel napozunk a melegedő köveken fekve. Mellettünk apró gyíkok siklanak tovább a fűbe.

Vértessomló községtől K-re, a Vértes-hegység erdeiben, hegytetőn álló, szabálytalan alaprajzú vár. A szabálytalan ötszög alaprajzú belső várat két torony és a közöttük húzódó udvar alkotja. A több emeletes tornyok falai néhol még pártázatig állnak, rajtuk boltozatindítások és síkfödémek gerendafészkei látszanak. A nyílásokra már csak a fészkeik utalnak. A belsővárat falszoros veszi körbe, amelynek kapuja É felé nyílt. A várfalak tövében és tőlük kissé távolabb egy-egy árok húzódik körbe. Valószínűleg a Csák nemzetség trencséni ága építtette. Első említése idején, 1324-ben már királyi vár. 1440-ben a Rozgonyiak, 1448-ban az Újlakiak, majd 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egervári Lászlóhoz végül 1532-ben Héderváry Istvánhoz kerül. A törökök először 1529-ben foglalták el. Később többször is gazdát cserélt. 1598-ban felrobbantották, azóta rom. A 18. századtól az Esterházy család birtokában volt.

Molnár Balázs