Először Pál Feri atyánál olvastam erről a fogalomról, és annyira megörültem neki! Egy keresztény pszichológus kerülhet patthelyzetbe azáltal, hogy a szakmabeliek moralizálással, míg keresztény hittársai pszichologizálással gyanúsítják. Az MQ (moral quotient) olyan jelenség, amelyhez mind a pszichológiának, mind a teológiának köze van.
Hasonlóan a spirituális intelligenciához (SQ), ez sem agyonkutatott terület Magyarországon. Amikor utánanéztem, alig leltem kapcsolódó magyar szakirodalomra, az is inkább a pedagógia, mint a pszichológia területéről való. (Angol nyelven jó összefoglaló található a Wikipédián. Magyarul dr. Pálvölgyi Ferenc határozta meg és fejtette ki a személyiségben betöltött szerepét.)
Az MQ a jó és rossz elkülönítésének képessége, és a helyesnek ítélt értékeken alapuló viselkedés. Mind a kognitív (IQ), mind az érzelmi (EQ) intelligenciától független, vagyis ezek mértéke nem befolyásolja az MQ-t. Okos, érzelmeiket jól felfogó és kommunikáló emberek is cselekedhetnek immorálisan, és fordítva. Olyan sajátosságokat foglal magába, mint a becsület, felelősség, könyörület, megbocsátás, empátia, lelkiismeret, önkontroll, tisztelet, elfogadás, tisztesség.
Bár úgy tűnik, a morális intelligencia részben az emberrel veleszületett képesség, mégsem eleve meghatározott egy személy abban, milyen szintre jut ezen a területen. Bizonyos életkorig a kognitív intelligencia is fejleszthető, de a lehetőségek itt sokkal behatároltabbak, hiszen ez genetikailag meghatározott adottság. Ezzel szemben a morális intelligencia jóval képlékenyebb, tanítható készség.
A gyerekek morális nevelésére tehát sokkal több értelme lenne nagy hangsúly fektetni a társadalom egészsége szempontjából (ld. Michele Borba írásait), mint az IQ-n alapuló képességek csiszolgatására. Előfordul a munkám során, hogy kifejezetten éles elméjű, magasan képzett emberekkel kerülök kapcsolatba, akik remek adottságokkal rendelkeznek saját maguk és környezetük tökéletes becsapására. Szofisztikált mondatokba, sőt, eszmékbe csomagolják vélekedéseiket, amelyek mögött könnyen megbújhatnak az elkövetett hibák, olykor bűnök is.
Nemrég egy ismerősömtől hallottam egy történetet. Kollégiumi szobatársa az adventi időszakban minden reggel öt órára állította be a vekkert, felkeltve mindnyájukat hajnalok hajnalán, hogy aztán ne menjen el a rorátéra. Kicsit sem örvendő és egyre álmosabb társai előtt azzal mentegetőzött, hogy a jó szándék megvolt benne a miselátogatásra, csak éppen képtelen volt kivitelezni azt. Mintha a papnak gyónná meg a mulasztását, aki majd lelkiismeretes, ám tetteiben még gyenge katolikusnak titulálva feloldozza (mellesleg nem is súlyos) bűne alól. Csöppet sem érdekelte, hogy maga körül mindenkinek ártott. Vajon milyen mértékű lehet egy ilyen keresztény MQ-ja?
Egy anyuka meséli, hogy az oviban az egyik kisgyerek száját olyan cifra káromkodások hagyják el, amelyekbe felnőttként ő maga is belepirul. Próbálták jelezni a gondjukat a szülőnek, aki értetlenül állt a helyzet előtt. Néhány nap múlva azonban maga is fültanúja lehetett gyermeke alpári viselkedésének, mire hangosan ráordított: „Nem megmondtam neked, büdös kölyök, hogy ne káromkodjál, azt a k…. életbe!” Nem értette, miért fogja a hasát a körülötte álló többi anyuka.
A morális intelligencia mértéke különösen fontos vezető pozícióban lévő embereknél. Számos angolul publikált kutatás is erre a területre irányul. A morálisan magas színvonalon működő vezetők folyamatosan tanulnak a körülöttük élő-dolgozó társaiktól, és hajlandóak kockáztatni saját személyes érdekeiket magasabb, a közjót szolgáló célokért. Hmm.
Némileg a magas IQ-val rendelkező emberek viselkedéséből is következtethetünk erre a tulajdonságukra, de sokszor érhetnek bennünket meglepetések. Egyszer egy Mensa taggal beszélgettem erről. (A Mensa olyan emberek csoportja, akik különböző IQ tesztekkel mérve a népesség felső 2%-ba tartoznak). Mesélte, milyen változatos életterületeken dolgoznak a tagok, beleértve a kétkezi munkát is.
A morális intelligenciának megvan az az előnye, hogy aki morálisan magas színvonalon él, az könnyebben felismerhető mások számára is. Még tesztekre sincs szükségünk hozzá.
Kedves Réka! Körülbelül 25 évvel ezelőtt írtam le először a morális intelligencia fogalmát és csakúgy mint Ferenc atya szintén MQ-val jelöltem. Ebből az időből származik szójátékom az MQ-rázsi, ami a morális bátorságot hivatott jelölni. Két éve hívta fel a figyelmemet Dávid fiam hogy létezik még valaki, aki használja a fogalmat. Most nem kerestem vissza, de akkor megtaláltam és konstatálta, hogy a hasonló gondolatok ellenére az MQ genezisét és természetét másként vezeti le mint é Ha érdekel szívesen megosztom veled is. Tisztelettel szintén Feri!