Ellenállhatatlan, édes illatú virágjából Dél-Franciaországban és Olaszországban olajat készítenek (sajtolással vagy enflourage technikával), ez a világ egyik legdrágább illóolaja.
20 g tiszta olaj körülbelül 1 tonna Viola odorata sziromból állítható elő. Igen, kedves olvasóim, az Illatos ibolya ma nekünk illatozik.
A 14-15. században padlóra szórt virágait templomok illatosítására használták. A 17. századtól az arisztokrácia parókáit és ruháit tette vonzóvá, ezután népszerű parfüm-alapanyagként szolgált Angliában. Manapság is számos világhírű illatkompozíció része, illetve alapja. Iodin-tartalma miatt titokzatos föl- és tovatűnő hatást kölcsönöz viselőjének.
S a tavaszelői sétán is ránk köszön, Csanádi Imrével szólva:
Erdőn, tar erdőn, ibolya nyílik kékellőn. / Hegy, völgy, domboldal, éled édes illattal.
Az illatos ibolya a több mint 1000 fajjal rendelkező ibolyafélék családjába tartozik. Szinte minden helyen megél, a trópuson, szubtrópuson, és a mérsékelt égöv alatt is megtalálható. Talán ezért is maga a szerénység, Kosztolányi így szólaltatja meg a Zsivajgó természetben:
Közismert szerénységem tiltja, hogy nyilatkozzam.
Évelő növény, terjedését a természetben a gyöktörzséből fejlődő hosszú indák segítik. Levele két centiméteres nyéllel kapcsolódik a szárhoz, szíves vállú, széle fűrészes. Sarkantyús virága a szárhoz kapcsolódó, mintegy öt centiméteres kocsányon áll. Színe a lilának valamilyen árnyalata, néha fehér.
A világon nevelt cserepes és kerti virágok toplistáján az ibolya a harmadik helyen áll. Sokféle változatát ültetik, ezek teltebbek, nagyobbak, eltérő színűek, bár halkabb illatúak.
Az antik mítosz szerint az ibolya, azaz annak latin elnevezése, a viola az Io névből ered. A görög főisten, Zeusz annyira szeretett egy Io nevű szüzet, hogy féltvén felesége haragjától, üszővé változtatta, az ezután mindig egy ibolyamezőn legelészett. Innen a bájos ibolya, vénuszvirág, violetta elnevezése. Így több ezer éve a szerelem szimbóluma.
Talán Weöres Sándor játékos ritmusaiban is ott ez az áthallás:
Mély erdőn Ibolya-virág, / Elrejt jól A boróka-ág.
Ezért jelenik meg annyi népdalban is:
Kék ibolya búra hajtja a fejét, / mert a harmat nem öntözi a tövét.
Néprajzosok szerint ez éppenséggel erotikus jelkép. Akinek ibolyát ajándékoznak, annak virágnyelven üzenik: tiszta vonzalommal becsüllek! Német nyelvterületen az ötödik házassági évfordulót “ibolya-lakodalomnak” hívják.
Egy másik görög monda e törékeny virágok születéséről emlékezik meg: eszerint Persephoné, a tavasz istennője léptei nyomán keltek életre. Erről a mai napig megemlékeznek például a franciaországi Bretagne-ban, ahol a tavasz csalogatására nagypénteken ibolyát ültetnek.
Már az ókorban is használták az ibolyaesszenciát csábító bájitalhoz, Shakespeare Szentivánéji álom című színjátékában is ebből kevernek szerelmi varázsitalt. Puccini Pillangókisasszonya szerelmét köszöntő koszorújába is fon belőle. Homérosz himnusza szerint Zeusz és Héra nászágya puha ibolyaszőnyeg volt.
A kínai festészetben a violaszín a harmóniát jelképezi, a vörös yang és a kék yin keverékeként, míg a hinduizmusban a hatodik, az ajna vagy lélekcsakra színe.
Goethe, erdei sétáira mindig vitt a zsebében ibolyamagokat, amit aztán szétszórt, így köszönve meg a természetnek a sok szépséget.
A fénytan szerint a látható fény legkisebb hullámhosszú alkotóeleme az ibolyaszínű fény, hullámhossz-tartománya a 380 és 450 nanométer közé esik. Az ibolyántúli vagy ultraibolya fény pedig olyan elektromágneses sugárzás, melynek hullámhossza a látható fényénél kisebb, a röntgensugárzásénál nagyobb: 10-400 nanométeres.
Sok mondanivaló lenne arról, hogy az ibolya ehető: a kandírozott ibolyaszirom Sissi királyné kedvenc desszertje volt. Nyersen is jóízű, sütemény, puding, jégkrém, saláta ünnepi dísze, likőr, szirup, krém is készül belőle. Számos pillangó lárvájának elengedhetetlen tápláléka, magja függeléke meg hangyakalács.
Fontos gyógynövény is!
Nyugtató, lázcsillapító, felső légúti hurutok (főleg csecsemőknél) és az álmatlanság ellenszere, remek bőrápoló, A- és C-vitaminban gazdag.
S kedvelt leánynév is! Búcsúzóul Zelk Zoltán gyöngéd képeinek adjunk helyet a szívünkben:
…Hajnalban megfürdesz / az ég harmatába’./ Napfény az ebéded, / szellők simogatnak:/ így élsz szép vidáman, / hírnöke tavasznak!
Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép
