Szentháromság violája – Kerti árvácska

arvacska oth 5-7 vbig
“A tél végül mindig meghátrál a tavasz és a nyár elől, bár néha, ha sötétek a fák ágai, és jég ropog a földön, az ember azt hihetné, sose lesz tavasz és nyár – de egyetlen tél sem tart örökké. ”


Truman Capote gondolata idéződött föl bennem, amikor “az ország legszebb köztere” címet elnyert budapesti Mechwart téren, február végén megláttam az ősszel kiültetett árvácskákat havat-fagyot felejtve kimosolyogni a virágágyásból, a talajtakaró fenyőgallyak közeiből.

Kerti Árvácska, a Viola wittrockiana az ibolyafélék családjába és a Viola nemzetségbe tartozó, nemesített növényfaj.

Népies nevei: császárvirág, Szentháromság violája, háromszínű ibolya, istenszakáll, császárszakáll, bakszakáll.

Azért “szakáll”, mert lefelé álló, finom rajzolatú alsó szirma arra emlékeztet. Háromféle színe miatt a keresztény kultúrában a Szentháromság szimbóluma. A néphitben pedig Rapaics Raymund szerint az alsó, magányos, sárga szirom a mostoha, aki irigyli a két fölső lila színét, ők az árvák. A középső kettő az édes lányai, jellegtelen színűek.

A 19. században kezdődött az árvácska-láz, az addig ültetett háromszínű árvácskát, a Viola tricolort egy altáji és egy dél-európai fajjal keresztezték. Dufek Máriát is színei ragadták meg:

“Színes ruhába bújt az árva,
ruhája lila, kék meg sárga,
dísze ő, éke minden kertnek,
kicsinyke virág, de ne vesd meg,
tavaszkorona, első álom,
nekem ő legszebb a világon.”

A nemesítők egyik legkedveltebb virága, ma már számtalan színárnyalat és színkombináció virul: a sárgától a vörösön és barnán át a kékesliláig, a sötét- és az égszínkéktől a narancssárgáig, sőt, léteznek egészen halvány rózsaszínű árnyalatok is. A jellegzetes sötét szemfoltúak mellett teljesen egyszínű fajtákból is válogathatunk.

Feltűnő, hogy a virágok feje kifejezetten nagy a növény apró, 10-15 cm-es termetéhez képest, a bársonyos szirmok akár a 8-9 cm-t is elérik. A kisebb virágúak bokrosabbra nőnek, a nagyobbak nyúlánkabb termetűek.

arvacska kosarban

A virágok jellegzetesen egy oldalra néznek, mintha egy arc pillantana ránk, ahogy Lukáts Márta sóhajtja Az árvácska imájában:

“Istenem, gyönge,
erőtlen száramon
Előtted meghajtom fejem,
s elsuttogom belső bánatom…”

Levelei csipkés szélűek, viszonylag vékonyak, élénkzöld színűek. Csoportos kiültetésekben mutatnak a legjobban. Ma már kedvelt a mini vagy szarvacska árvácska is, ámpolna növényként mutat a legszebben.

Többnyire cserépben kapjuk, leszakítva vagy csokorban nemigen. Bár régebben szokás volt a házasság első évfordulóján árvácskából virágcsokrot készíteni. Virágnyelvi jelentése a gondolkodás, barátság, hűség. Aki árvácskát visz valakinek, kifejezi, hogy komolyak a szándékai, és ragaszkodni fog hozzá. Ha árvácska mintás ruhát, tapétát, stb. vásárolunk, azzal a hű barát iránti igényünket fejezzük ki.

Az árvácska vadon is nő egész Európában, Kis-Ázsiában, de Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is. Meglehetősen igénytelen, a rétek, mezők, tisztások gyakorta előforduló növénye. Franciaországban, Csehországban és a balkáni országokban termesztik is.

Kacsamellfilé virágokkal SfSzalicilsav-vegyületeket, szaponinokat, nyákot és csersavakat tartalmaz, továbbá flavonoidokat, melyek nagyobb mennyiségben a virág fehér és sárga szirmaiban találhatók meg. A növény bővelkedik C- és E-vitaminban, valamint kalcium- és magnéziumsókban is. Az árvácska belsőleg és külsőleg alkalmazva jótékony hatású különböző bőrbetegségek esetén. Enyhülést nyújt száraz köhögéssel együtt járó légúti gyulladásokra. A népi gyógyászatban vizelethajtó és anyagcsere-élénkítő hatása miatt köszvény, valamint érszűkület ellen is nagy becsben tartják.

Kevesen tudják, hogy ehető virág, a levelei is fölhasználhatók fogyasztási célra. Enyhén mentolos aromájú szirmai jól mutatnak habos édességeken, de kandírozhatjuk vagy cukrot is ízesíthetünk vele. Színességük, mutatós jellegük miatt használják egyes hidegtálak, illetve gyümölcsételek díszítésére.

Az árvácska kétéves növény, márciustól júniusig vagy szeptembertől novemberig nyílik, vetéstől és fajtától függően. Észak-Európában, a hűvös, csapadékos éghajlatú országokban egész évben virágzik, hazánkban azonban az aszályos, száraz, meleg nyár hamar elviszi. Csuka Zoltán így köszönti:

“…Árvácska, árvácska,
Tűnt otthonok melegsége,
Csend , szeretet, enyhe béke,
Tépett lelkek menedéke,
Kárhozottak csillagképe…”

E két utolsó kép fölidézi Móricz Zsigmond regényét, az Árvácskát, amelyben a kis árva lelenc történetét zsoltárokra tördelve bomlik ki. Az író, örökbefogadott lányáról, becenevén Csibéről mintázta 1940-ben, élete utolsó időszakában. 1976-ban Ranódy László és Sára Sándor filmet forgattak belőle, Czinkóczi Zsuzsanna főszereplésével. Ez a mű ihlette az Árvácska Református Anya- és Csecsemőotthon elnevezését Somogy megyében, valamint a csíksomlyói gyermekotthon művészeti együttesének névadója is.

Mély tanulsággal szolgál a virágról szóló mese:

Egyszer a király sétára indult a palota kertjében. Nyomasztó látvány tárult elé: hervadó virágok, fonnyadó bokrok, kiszáradt, korhadt fák.
A tölgyhöz fordult, az így sóhajtott:
– Elszáradtam, mert nem tudok olyan magasra nőni, mint a fenyő.
Akkor a fenyőre nézett.
– Korhadok, mert soha nem fogok szőlőt teremni, mint a szőlővessző – suttogta az.
A király a szőlőhöz lépett:
– Megfonnyadtam, mert soha sem tudnék úgy virágba borulni, mint a rózsabokor.
Elszomorodva lépdelt tovább. Egyetlen egy élettel teli, viruló, virágzó növényt talált a kertben, az árvácskát, aki így szólt:
– Tudom, hogy amikor elültettél, árvácskát akartál. Ha tölgyet akartál volna, tölgyet ültettél volna. Ha szőlőt, akkor szőlőtőkét. Ha rózsát, akkor rózsabokrot. Azt gondoltam, mivel úgysem lehetek más, mint ami vagyok, hát azzá leszek legjobb tudásom szerint.


Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép

Kategória: To'Piro blog | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.