Nőszirom, “leánykori nevén” Írisz

irisz1
Az írisz ajándékként igen kedves üzenetet ad át: a barátságod sokat jelent számomra; hűséggel, reménnyel fordulok hozzád, hiszek bölcsességedben, bátorságodban.

Kifejezetten nőies jellegű növény. Menyasszonyi csokorba kötve a menyasszony választottja iránti reményeit fejezi ki, hiszen arra vágyakozik, hogy benne valódi férfi-párját találja meg. A nőszirom vagy írisz a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó nősziromfélék (Iridaceae) családjának névadó nemzetsége. Magyar nevét sziromszerűen kiszélesedett bibéjéről kapta. A tudományos nevét a szivárvány görög nevéről nyerte, az ide tartozó virágok sokféle színváltozatára utalva.

irisz

Írisz a mitológiában

Írisz a görög mitológiában a szivárvány istennője, Thaumasz és Élektra lánya, a Harpüiák testvére. Héra állandó követe, de Zeusz is rábízta ügyes-bajos dolgait. Szárnyakat és tarka ruhákat viselt, kezében hírnöki pálcát és korsót tartott. Az Iliász szerint a trójai háború során Írisz több küldetést is teljesített Zeusz parancsára: elvezette a sebesült Aphroditét a csatatérről, megállította a harcba beavatkozni készülő Pallasz Athénét és Hérát, hazaküldte a tengerbe Poszeidónt. Érdekes, hogy a szintén Homérosznak tulajdonított Odüsszeiában Írisz egyszer sem jelent meg; az isteni hírnök feladatát ebben az eposzban Hermész látta el.

Írisz az irodalomban

Írisz állandó jelzői: Csodálatos, Aranyszárnyú, Viharlábú. Alakja számos irodalmi alkotásban is fölbukkan: Arisztophanész Madarak című komédiájában kicsúfolják, s fölháborodva távozik.

Babits Mihály első, Levelek Irisz koszorújából című verseskötetének három bevezető ódájából egyet Írisznek szentelt, Himnusz Iriszhez címmel, amelyben a költő egyik ars poeticáját fejti ki: olyan sokszínűen akar dalolni, mint Írisz ezerszínű ruhája. Második kötetének nyitóverse (Ballada Irisz fátyoláról) szintén az istennőt idézi föl.

Mika Waltari Dzsinnisztán hercege című novellájában is szerepel egy Írisz nevű tündér, aki az istennő hatalmával rendelkezik. Mintha ő énekelné a közismert, népszerű dalt:

…Emlékezni fogtok, hogy volt egyszer Írisz/ S ha majd már nem létezünk/ Emlékezni fogtok, hogy volt egyszer Írisz/ Álmok utcáin szaladtam/ Szerettem és énekeltem/ S ha majd már nem létezünk/ S az éjjel nappallá válik/ Emlékezni fogtok, hogy volt egyszer Írisz…

Írisznek hívják a szemünk szivárványhártyáját.

irisz kep02

Írisz a botanikában

A köznyelvben az írisz (a szem szivárványhártyája mellett) többféle növényre is utalhat. A nőszirom (Iris variegata) fajokban és fajtákban igen gazdag nemzetséget alkot, úgy 300 faj tartozik ide. A botanikusok több csoportba sorolják magassága és virágainak fölépítése alapján. A kőszegi Chernel-kert Arborétumban szaporítják a növényfajt. A legismertebb változatok a dalmát, a török, a recéshagymájú és a kerti nőszirom, meg az Iris germanica, amely a mediterrán területekről származó régi kultúrnövény, ma már csak hibridfajtái ismertek. Besorolása szerint a “magas szakállas nőszirmok” csoportjába tartozik, mivel mintegy 40-50 cm-re nő, alsó virágszirmain pedig színes, díszítő szőröcskék találhatók.

irisz3

A Széchenyi-hegyen vadon növő írisz

Az íriszek élőhelye változatos, a hideg és hegyi régióktól Európa füves lejtőin, rétjein és folyópartján, Közel-Kelettől Észak-Afrikán át egészen Észak-Amerikáig terjed. Vad állományai találhatók a Kaukázusban, Oroszország nyugati részén, és Európa egyéb déli és keleti országaiban is. Észak-Amerikába betelepítették. A Bibliában a mocsári nőszirom fordul elő: “Dicső volt, mint a patak partján nyíló virág.” Hazánkban is megtalálható néhány vadon élő faja: a pázsitos, a korcs, a szibériai, a sárga, a homoki, az apró, a magyar és a tarka nőszirom, mindegyik védett növényként. Az apró nőszirom (Iris pumila) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozik. Valaha valóságos szőnyegként borította a Kárpát-medence több táját, így a Pest környéki homokhátakat is. Mára a tépdeséstől erősen megritkult. Gyakran forgatják ki a kopárok fásításakor is.

Az íriszek évelők, gyöktörzsükkel, avagy szárazabb éghajlaton hagymákkal élik túl a telet. Hosszú, egyenes, virágzó száruk lehet egyszerű vagy elágazó, tömör vagy üreges, és lapos vagy körkörös keresztmetszetű. 10-60 centiméter magas, egyszerű virágszáruk végén egy nagyfejű, sötétlila, kék, halványkék, levendulaszínű vagy halványsárga virág nyílik.

A nőszirmoknak régóta betegséget gyógyító, sőt rontást távol tartó erőt tulajdonítottak, és nem is alaptalanul. A növény stilizált formáját bizonyára ezért vésette koronájára Theodóra bizánci császárné.

Írisz mint szimbólum

A görögöknél az “irisz” az alvilág kapuja, így a virág ott a halál és a gyász kifejezője. A keresztény szimbolikában a megváltottság öröme miatt viszont éppen a fény és megtisztulás, majd a termékenység jelképévé vált. Az újkori művészetekben ezért lett a Szeplőtelen Fogantatás szimbóluma is.

Maria erzsebetnel

Talán legismertebb az M.S. Mester Vizitáció című képének alján látható nőszirom. Mária és Erzsébet találkozásakor különböző tartalmakat közvetítenek a testükhöz képest aránytalanul nagy virágok: bal oldalt a fájdalomra és szenvedésre utaló írisz természethűen megfestett zöld levelekkel. A gyönyörűen kinyílt – éppen Mária ruhájának hátranyúló redői közé beillesztett – kék virággal és bimbókkal ábrázolt írisznek sötétebb vonalakkal jelezte a festő a léggyökereit. Fontos jellemzője ez a növénynek, hiszen gyökeréből készítettek az ókor óta balzsamokat és gyógyszereket. Jelentése a középkori virágszimbolikában sokrétű. A Vizitáció-táblán a virág kék színe a szűzies anyaság kifejezője. Az írisz azonban Mária fájdalmára, a szenvedéstörténetre is utal. A Mária hét fájdalmát a szívébe hatoló tőrökkel megjelenítő, metaforikus ábrázolások egy csoportján ugyanis a tőrök helyét az azonos értelemben használt írisz vette át. Az azonosítást a virág kardforma, hegyes, keskeny levelei inspirálták.

Az írisz utal Keresztelő Szent Jánosra (kinek születésnapját június 24-én ünnepeljük) mint Jézus megkeresztelőjére is. János megújította, megerősítette e tettével az Isten emberrel kötött, a szivárvánnyal azonos nevű virággal jelképezett szerződését, összekötve ezzel az Ó- és Újszövetséget. A vízözön után megjelent szivárvány az Isten és az ember közötti béke, az új szövetségkötés jele. Az írisz a bűnbeesést ábrázoló képeken a majdani szövetség ígérete, ezért a Remény virága is. Minden hívő számára értékes, amely megvilágosít, gyógyít és biztonságot ad.

vangoghirisz
Anyagi értékét is megtapasztalhattuk a képzőművészeti megjelenésének: 1987-ben 49 millió $- ért, kelt el Vincent Van Gogh “Íriszek” című alkotása, így ez a negyedik legdrágább festmény a világon. Ám azt hiszem, elég öröm az is, hogy együtt élhetünk egy ilyen különleges, szép teremtménnyel, amelynek szín- és alakgazdagsága az orchideákéval vetekszik.

Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép: Antalffy Yvette fotója, 6. kép

A bejegyzés kategóriája: To'Piro blog
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.