Egész nyáron együtt virít két szemet gyönyörködtető vadvirágunk: a búzavirág és a pipacs.
Ezek a virágok nemcsak érző lények, de láthatatlan energiarezgéseikkel hatnak a lelkünkre is.
A pipacsról már ejtettünk szót, most még annyit teszek hozzá, hogy visszavezeti az emberi tevékenységet a természet ritmusához. Jung szerint ez a növény azokat a lelki tartalékokat mozgósítja, amelyeknek nem vagyunk tudatában: a női szeretet erejét és erényét kelti életre és harmonizálja. Erre mutat, hogy Déméter, a Föld termékenységének istennője a kalászok között pipacsot is tart a kezében.
A pipacs és a búzavirág kettősében a pipacs jelképezi az esztétikát, a búzavirág az etikát.
Ahogy a magyarbődi dalban mondják:
Búza, búza, búzavirág / Engem szól az egész világ / Egész világ rólam beszél, / De azt csak elfújja a szél.
A búzavirág a szellemi világosság, a tiszta gondolatok jelképe. Ereje segít kiválasztani a felénk áradó információtömegből a nekünk fontosat, meglátni, hogy mikor kell támogatnunk egy rászorulót, valamint fölismerni, ha egyáltalán segítséget kér valaki, hiszen az nem mindig szavakban történik.
Erdélyi József Búzavirág című verse is szép kettősükről szól:
Erdélyi József – Búzavirág
Egyhangú zöld, unalmas a világ, –
csattanj, pipacs, rikolts, veres virág!
A gyermeket, az ifjút csalogasd,
hirdesd a zászlós, lobogós tavaszt!Voltál virágom, szeretlek ma is,
de van a földnek más virága is,
aki nem verseng, aki nem kiált:
mély színnel izzó, kék búzavirág.Halk földi csillag. Mint edzett acél, –
nyárról, kaszáról, kenyérről beszél.
Nem lobog lánggal, vérrel nem virít, –
munkára hí és türelemre int.Mikor fonják az élet-koronát:
az ért kalászok fényes aranyát
acélos szárad köti, mint a dac,
s éppúgy díszíti, akár a pipacs.Vér a pipacs. – A verejték: te vagy.
Te vagy a könny, a szent öröm, te vagy, –
te vagy a bánat és a béke szép
csillagvirága. Mennyországi, kék…
A Búzavirág (Centaurea cyanus) Dél-Európából származik, ma már csaknem az egész földkerekségen elterjedt. A fészkes virágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó egyéves gyomnövény.
Egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kékvirág, sukollat, zsukollat,vadpézsma, vetési csüküllő, imolya, kék konkoly.
Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Vastag orsógyökerű. 20–100 cm magas. Bokrosan ágas szárú, a pókhálós szőrzettől szürke színű növény. Virágfészkei magányosan ülnek a hajtások csúcsán. A szélső szirmok ragyogó kékek, kétszer-háromszor olyan hosszúak, mint a belső, ibolyás színű, csöves virágok. Kaszattermésén fehér, narancsos vagy vöröses színű, finoman fogacskás szőrökből álló bóbita van. Magvai évekig megőrizhetik csírázóképességüket a talajban.
Májustól őszig virágzik.
Gyógyító hatása
Noha gyomnövénynek titulálják, égszínkék virágainak festéke számos gyógyító anyagot hordoz, van benne keserűanyag, cseranyag, ásványi sók és antocián. A búzavirág enyhén antibiotikus és frissítő hatású főzete jótékonyan hat a bőrre, a hajra és a fáradt szemre. Teája serkenti az emésztést, szívnyugtató, vérnyomást csökkentő, és vértisztító teákba keverve a teakeverék tetszetősségét is fokozza.
Szép színe miatt egyéb teák része is lehet színfokozóként, sok ismert márkájú tea a búzavirágnak köszönheti gyönyörű színét.
Torokgyulladás elleni öblögetésre is ajánlották. Köhögést, bronchitist, májbetegséget kezelnek vele, láz ellen is használják. Összezúzott szirmaival, illetve főzetükkel szemkötőhártya-gyulladást lehet kezelni borogatásként. Tonizáló tulajdonsága is van: erősíti a szervezetet a fertőzések ellen, jótékonyan hat a májra.
Mint kozmetikum
A kozmetika sem nélkülözheti. A szirmok főzete remek hajöblítő kékes-ősz hajra. Gyakran találkozhatunk vele természetes alapú hajfestékekben vagy hajszínmegőrző samponokban, balzsamokban, finom arclemosó is. A szemránckrémek gyakori alapanyaga. Nyugtató, tonizáló, simító hatását használják föl a szemkörnyékápolás legnívósabb termékeiben. A búzavirágot festőnövényként is használhatjuk természetes anyagok (len, kender, gyapjú) színezéséhez, szép kék színt kapunk.
A gasztronómiában
A nyári melegben kerti vendéglátáskor gyönyörű látvány lehet egy színes virágokkal, szirmokkal díszített jégtál, közepén fagylalttal, gyümölccsel. Mire a tál elolvad, a benne lévő finomság is bizonyosan elfogy majd.
Ugyanilyen szép lehet jégkockába fagyasztott virágokkal hűteni a limonádét, teát. Mindkét „jeges csodára” tökéletesen használható a búzavirág. Dekorációként gyakran keverik a friss szirmokat salátákba, színeznek vele cukrot egyedi desszertekhez, és emiatt alkotja a füstölőpor legfőbb részét is.
Szerepe az öltözködésben
Több hímzés kedvelt motívuma is, nagyon szép a kalocsai minta búzavirággal, búzakalásszal. Magyaros jellegű esküvői ruhához kifejezetten illendő egy búzavirág csokor. Esztétikai értéke mellett üzenete: a menyasszony gondolatai tiszták, szándéka nyílt és őszinte, nem függ és nem hoz létre függést, „küldetésben van”. Eszünkbe jut a régi mondóka: “Búzavirág koszorú,/ Ma senki se szomorú,/ Találd el a nevemet,/ Elfoglalom helyedet.”
A mező és a rét “gyöngyhajú leánya”, a “kék színű tünemény”, ahogy emlegetik, ősidőktől velünk van. Már Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjában is olívaleveleket és búzavirágot tekertek egy papiruszhéjba halotti koszorú gyanánt.
A díszkertekben
Ma már a díszkertekben is egyre nagyobb szerephez jut. Nemesített változatai között vannak teltvirágú fajták is, és a kék mellett rózsaszínű, lila és fehér virágú fajták is. Rögzítsük a búzavirágot emlékezetünkbe Sík Sándor gyöngéd szó-képeivel:
Jó volna lenni búzavirág-módra:
Ülni tövemen csendességgel,
És napra, rétre, aratókra
Rámosolyogni halkan, kéken,
Békességgel.Ne lenne közöm semmi, semmi
Tevés-vevéssel, hangossággal:
Csak lenni, szépen, csendben, lenni,
És dicsérni a boldog Istent
Boldogsággal.
Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép
