Az előző bejegyzés végén Gryllus Vilmos dalával a határban maradt napraforgó tányértól vettünk búcsút, ám azért mégis jobb, ha idejében betakarítják, hiszen igen fontos szántóföldi haszonnövényünk.
Magyarországon még a második világháború után is sokáig alapvetően takarmánynövény volt. A termékváltást a nagyobb olajtartalmú fajták, majd a nagyobb hozamú hibridek behozatala alapozta meg. Értékes, sütésre is alkalmas olaj sajtolható a magjából. Az 1970-es évek végétől olaja keresett exportcikké vált. Termőterülete Magyarországon 500 000 hektár fölötti, teljes szántóföldi termőterületünk több mint 10 %-a. Termésátlaga is jelentően emelkedett, és 2004-ben már (Franciaország mögött) a második legnagyobb volt a világon. A napraforgó termesztése világviszonylatban is fejlődő tendenciát mutat. Vetésterülete az utóbbi években mintegy 10 millió hektárra növekedett.
A napraforgó olajat eleinte a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használták, hidegen sajtolt olaja a festőknek is jó nyersanyaga különböző festékekhez, lakkokhoz keverve.
Sőt, a festészetnek jelentős témát is szolgáltat. A napraforgók világa Vincent van Gogh holland festő egyik kedvenc témája volt. Két sorozat csendélete is született ezekről a virágokról. 1887-ben Párizsban festette az első napraforgós képeket, ezeken a virágok a földön fekszenek. Barátjának, Paul Gauguinnek nagyon tetszettek, és kettőt is megkapott belőlük. Nyolc hónappal később Van Gogh Arles-ban készült vendégül látni barátját, a vendégszobát újabb napraforgó-festményekkel kívánta díszíteni. Ekkor készültek a második sorozat képei. Közöttük három is van, amelyet akár Juhász Gyula: Vidéki napraforgó című elégikus sorai ihlethettek volna:
Öreg kert mélyén láttam őt
Tikkasztó nyár fülledt delén.
A vén kert mindig naptalan,
S ő csöndesen csak várt szegény.Várta az istent, a napot,
Felé fordulni úgy akart,
De hasztalan. Magányos
És mindig naptalan maradt.Így néztem őt testvér gyanánt
Fájdalmasan, vén kert előtt.
Vén kert előtt fájdalmasan,
Magányosan úgy néztem őt…
Később, Gauguin elutazása után Van Gogh még egy Napraforgó-triptichont alkotott. A napraforgós képek – önarcképei mellett – a művész máig leghíresebb alkotásai lettek. 1901 óta nem volt olyan retrospektív kiállítás Van Gogh képeiből, amely mellőzte volna ezt a témát. Nálunk is ilyen volt a Van Gogh Budapesten című, 2006-ban nyílott tárlat a Szépművészeti Múzeumbeli.
Számos író, költő, festő művei sorában szintén ott ez a hálás, sokatmondó és dekoratív virág. Egyet említünk még a régiek közül: Van Dyck önarcképén az udvari ember áll előttünk, aki büszkén viseli I. Károlytól kapott aranyláncát, társadalmi presztízsének szimbólumát. Festő hivatására a napraforgó utal, amelynek a nap irányába forduló virágához hasonlították a természet szépségét szüntelenül követő festészetet.
Visszatérve a napraforgó hétköznapjaihoz, érdekes, hogy étkezési célokra a 19. század eleje óta veszik igénybe, de ez csak az 1940-es években vált tömegessé. Magjának bele vitaminokat (B1, B2), nikotinsavat, foszfort, vasat, káliumot, növényi zsírokat és sok fehérjét tartalmaz. A magbél (szotyola, szotyi vagy makuka) nyersen, olajban sütve vagy szárazon pirítva is ehető, ízletes. A nyers mag csíráztatva is igen jó salátákba, szendvicsek tetejére szórva. Virágrügyeit nyersen salátákba teszik, párolva zöldségként ehető.
A téli madáretetőkben a kis fekete magvú fajta akár életmentő lehet a cinkéknek, csuszkáknak, meg a többi itt telelő kismadárnak. Sőt, az olaj előállításakor visszamaradó extrahált darát fehérjedús takarmányként állatoknak adják. A különböző napraforgós keveréktakarmányok főleg a nagyobb fehérjetartalmuknál fogva jelentősek. A másodnövényként sűrűre vetett napraforgó viszont a legbiztosabb zöldtrágyanövény, az ország bármely területén. A napraforgónak három érési fokozata van: a sárga-érés kezdete, sárga-érés vége és teljesérés. Betakarításra a sárga-érés vége a legalkalmasabb.
Az olajnövények magvainak tárolása is körültekintő gondosságot igényel, mivel csak a tiszta és száraz mag tartható veszteségmentesen. Szárítás és tisztítás után is csak 15-20 cm-es rétegben tárolható a napraforgó, ellenkező esetben gyors avasodásra vagy a befülledés következtében öngyulladásra számíthatunk.
A kortárs író, Oravecz Imre Könyörgés esőért című verse talán aktuális ma is, érlelő nyarunkban:
Nedvesség,
gyűlj össze az ég korsójában,
és légy pára,pára,
gyűlj össze az ég korsójában,
és légy felhő,felhő,
gyűlj össze az ég korsójában,
és légy vízcsepp,vízcsepp,
gyűlj össze az ég korsójában,
és légy eső,és gyere le a szomjazó földre,
és itasd meg a szomjazó földet,hadd legyen magja a napraforgónak,
hadd legyen szeme a babnak,
hadd legyen húsa a töknek,
hadd legyen csöve a kukoricának.
A szerkesztésmódjára találhatunk párhuzamot a magyar népmese- irodalomban is.
A kóró és a kismadár c. magyar népmesében is az ismétlődő szerkezetek, a felszólító, kérő mód és a különféle feltételek teljesülése adja a történet szerkezetét.
Ruganyos levele és ifjú szára
örömmel fordult az arany azúr
felé s virágba bomlott pazarul,
paraszt-virág, a zordon föld virága!
Képek forrása: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép
