OK, kivagyok. Hogyan tovább?

szomorusag0
Szembenéztem azzal, hogy nehezen találom az örömet az életemben, pedig nagyon is jelen van.

Igazán kár, hogy pontosan három hete ugyanebben a cipőben jártam. Akkor nem tudtam lépni, vártam, hogy elmúljon. Most más megoldást választok.

Sokszor fordul elő, hogy olyan egyszerű lenne máshogy csinálni, pihentebben, vidámabban, de nem látok rá, hogy mi a gond, nem tudok rápillantani a vakfoltomra. Úgyhogy megkértem Valakit (kivételesen nem Jézusra gondolok, hanem férjecskémre), aki közel áll hozzám annyira, hogy ráml ásson, hogy segítsen kitalálni, hol szaladt el a ló.

De nagyon kedvesen a másik fontos Valaki az életemben is azonnal odatette magát, mert nem készült el időre az autónk, így nem tudtam elmenni a gyerekekért az iskolába-óvodába, hanem helyette itthon aludtam egy nagyot Matyival együtt. Nagyon jólesett!

Már ettől jobban éreztem magam, de következzen még egy kis töltődés:
Takarítottam az irgalmatlan állapotban lévő gyerekszobában – Hasznosnak éreztem magam.
Olvastam Tikának mesét a kertben – Friss levegő és személyes törődés a gyerekkel.

Jó, a fektetés sajnos kicsit rosszkedvűre sikerült. Utána nehezen engedtem el Emilt focizni, ilyenkor szeretnék az ő energiáiból meríteni, de az a helyzet, hogy neki is szüksége van a töltődésre.

Végül Ibolya is elaludt nagy nehezen, én pedig tornáztam egy kicsit!!! Először Matyi születése óta! Rózsa ugyan már próbált edzeni velem, de túl erős gyakorlatokat próbált megtanítani, nem nagyon ment… Nagyon hatékony és szuper a rocky edzése…

Végül a youtube-on kerestem egy félórás aerobicot, meg némi hasizomgyakorlatot. Nagyon jó volt :-). De hogy egyesek képesek végigszövegelni azt, ami közben én meg sem bírok szólalni…! Szóval jólesett. Még nem állt helyre a világbéke, de talán alakul.

Kép csak illusztráció.

Kategória: Virág blogja | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.