„Nézetem szerint a jó élet abból áll egy nő számára, hogy szabadon dönthet arról, mennyi időt akar az egyes területekre (család, munkahely és közélet) fordítani, mialatt adott esetben bármelyikben szerepet vállalhat, akkor is, ha ezek a szférák nem egyformán fontosak. Mindenki aszerint választhasson, hogy életének éppen melyik szakaszában van.” És ez a férfiakra is legyen […] Tovább...
1995-ben rendezte az ENSZ a nők IV. világkonferenciáját Pekingben, amitől a nők helyzetének javulását remélték. De nyertek-e a nők Pekinggel? És a családok? Folytatjuk Matlary könyvének ismertetését. Tovább...
Sokaknál lép fel sikítófrász, ha meghallják a „feminizmus” szót. Nekünk ez mégis fontos témánk. Egy norvég politikusnő, aki nem mellesleg a vatikáni Családok Pápai Tanácsának is tagja, néhány éve meghirdette az „új feminizmust”. Megerősíti azt a régóta sejtett nézetünket, hogy az egyenlőségért csak a nők és a férfiak közötti antropológiai különbségek figyelembe vételével érdemes tevékenykedni. Tovább...
A feminizmus ma nem túl népszerű: elkoptatott, ugyanakkor mégis indulatokat gerjesztő fogalom lett. Pedig eredetileg ez a női érdekérvényesítő mozgalom fontos érték megvalósítását tűzte ki célul: a férfiak és nők társadalmi esélyegyenlőségét. Tovább...
Egy keresztény többségű társadalomban kié legyen a vezetésbeli többség, ha nem a keresztényeké? Ki biztosíthat a társadalom fennmaradását szolgáló biológiai kereteken belül jobb és boldogítóbb helyzetet a nőknek, mint a keresztények? Tovább...
Felvállalható program a keresztény feminizmus? Erről beszélgettünk vendégeinkkel, Lothringer Éva szociális testvérrel, Kontsek Ildikóval, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatónőjével és Ertsey Katalin parlamenti képviselővel (LMP) szeptember 29-én, a Loyola Caféban. Tovább...
Mit jelent ma nőnek lenni Európában, s mi valójában a nemi identitásunk – erről beszélgettünk Christl Ruth Vonholdt, a DIJG intézet (Deutsches Institut für Jugend und Gesellschaft) igazgatójával. Tovább...