Bob Gass a Mai Igében az alábbi, sokat vitatott bibliai szakaszt értelmezi, amely a nők irányítás alá rendelt szerepéről szól. Tartottunk egy kis közvélemény-kutatást, hogy kinek mi a véleménye erről, hogyan működik ez manapság. Csak nők válaszoltak… Tovább...
Költői kérdés: van, akinek jó, van, akinek nem jó pénzkereső munkát vállalni az anyai hivatás mellett. Általános érvényű tapasztalat, hogy a kényszerek nem jók. Ha dolgozó nőnek lenni muszáj, ha anyának lenni elvárás, akkor hiába minden társadalmi segítség: nem lehet odaadóan, teljes erőbedobással végezni a tennivalókat. Tovább...
Középiskolásként Newton III., a hatás-ellenhatás törvénye még azok közé tartozott számomra, amelyeket könnyűszerrel megértettem. De akkor még nem gondoltam arra, hogy a törvény nem csupán a fizikai testekre vonatkozik, hanem a gondolatokra, világnézetekre, erkölcsi elvekre is. Jó az, ha ez a törvény irányít bennünket? Tovább...
A gender-elmélet számomra kétarcú jelenség. A valóság mélyebb megismerésére ösztönöz, ugyanakkor sajnos felsorakoztak mögé azok az erők és lobbik is, akik számára – érzelmi indíttatásból vagy anyagi érdekből? – elviselhetetlen a zsidó-keresztény kulturális örökség, ill. az ebből fakadó értékek egy része. Tovább...
„Nézetem szerint a jó élet abból áll egy nő számára, hogy szabadon dönthet arról, mennyi időt akar az egyes területekre (család, munkahely és közélet) fordítani, mialatt adott esetben bármelyikben szerepet vállalhat, akkor is, ha ezek a szférák nem egyformán fontosak. Mindenki aszerint választhasson, hogy életének éppen melyik szakaszában van.” És ez a férfiakra is legyen […] Tovább...
1995-ben rendezte az ENSZ a nők IV. világkonferenciáját Pekingben, amitől a nők helyzetének javulását remélték. De nyertek-e a nők Pekinggel? És a családok? Folytatjuk Matlary könyvének ismertetését. Tovább...
Sokaknál lép fel sikítófrász, ha meghallják a „feminizmus” szót. Nekünk ez mégis fontos témánk. Egy norvég politikusnő, aki nem mellesleg a vatikáni Családok Pápai Tanácsának is tagja, néhány éve meghirdette az „új feminizmust”. Megerősíti azt a régóta sejtett nézetünket, hogy az egyenlőségért csak a nők és a férfiak közötti antropológiai különbségek figyelembe vételével érdemes tevékenykedni. Tovább...