1918 márciusában a Szociális Missziótársulat addig Keresztény Nő címmel megjelenő lapja új elnevezéssel jelent meg: Magyar Nő, alcíme pedig ez volt: ,,A keresztény feminizmus lapja, a Szociális Missziótársulat Országos Szervezetének hivatalos közlönye.” A lapot Slachta Margit nővér szerkesztette. A Társulat főnöknője, Farkas Edith kifejtette, miért van szükség az alcímre. Tovább...
Mit jelent ma nőnek lenni Európában, s mi valójában a nemi identitásunk – erről beszélgettünk Christl Ruth Vonholdt, a DIJG intézet (Deutsches Institut für Jugend und Gesellschaft) igazgatójával. Tovább...
“A nemzeti szocializmus ellen nincs szükségünk a támogatói által felhozott politikai érvek cáfolatára, egyszerűen elég rámutatni a holokauszt borzalmaira. A szovjet kommunizmus védelmezői is figyelembe vehetnék a gulagot. A feminizmussal kapcsolatban is elég annyit felhozni: 1970 óta ötvenmillió amerikai magzatot abortáltak” – írja a Crisis Magazine-on megjelent cikkében (Eretnekség-e a feminizmus) Donna Steichen, egy hazájában […] Tovább...
A Magyar Kurír újságírója, Szilvay Gergely készített velünk riportot. A cikket változatlan formában adjuk közre a Talitán. Tovább...
A keresztények legtöbbször elutasítják a feminizmust, különösen annak radikális, a férfiakban ellenséget, alsóbbrendű lényt látó ágát. Azonban a női emancipációs küzdelmek kezdetén, a XX. század elején fellépő Slachta Margit (1884-1974) az általa végzett szociális nővédelmi munkát és nőjogi tevékenységet keresztény feminizmusnak nevezte. Slachta kivételes, ragyogó alakját a szocializmus éveiben tudatosan feketítették be. Tovább...