A húsvét kegyelmei – haikuk és kalligráfiák
2011 szeptemberében, egy reggel arra ébredtem, hogy a gondolataimat haikukban* összegzem ezentúl. Tizenhét szótag, 5-7-5 szótagos sorokban.
Aztán egymást inspirátuk a férjemmel, így mindennap született egy-egy haiku. Kísérletképpen, néhány virtuális-ecsetvonással szimbólumokat is festettem hozzájuk.
A kísérlet tetszést aratott baráti körünkben. A férjemé fekete alapon fehér ecsetvonásokkal, az enyémek pedig fehér alapon feketével készültek. Közel hatvan illusztrált mű született egy hónap leforgása alatt.
Sajnálatos módon 2011. október 10-én, néhány óra leforgása alatt, három megrázkódtatás is ért. A fogorvoshoz menet a bokám kificamodott. A fogorvos közölte, hogy néhány fogamtól búcsút kell vennem. Kaptam egy telefonhívást, hogy Anikó barátnőm egy évi szenvedés után meghalt, 57 évesen.
Testi bajaim miatt nem mozdultam ki a lakásból néhány hétig, s így elgondolkodhattam rajta, mi miért is történik velem. A remeteség nem áll messze tőlem (Antalffy nevem Remete Szent Antalja is így élt), s a lelkem is sajgott a barátnőm halála miatt.
Éppen ekkor találtam rá Szász Ilma meditációs ajánlataira a harminc Szent Ignác-i kegyelemről, bibliai idézetekkel és szakrális ihletettségű képekkel. Elolvastam Szent Ignác életét, kiderült, ő is testi bajok okozta tétlenség közben talált rá a lelkigyakorlatos útra.
Majd Jálics Ferenc atya írásában a gyakorlati útmutatást is megkaptam a lelki élet három szintjéről:
„Szent Ignác Lelkigyakorlatos könyvében három lelki szinten dolgozik, melyek különböznek egymástól, de egymásra is építenek. Szent Ignác az egyes szinteken olyan embereket szólít meg, akik a lelki fejlődés más és más fokán vannak. Mindegyikük más és más lelkiállapotban van, és épp ezért másként kell őket megközelíteni. Imamódjuk különböző. Sőt, még imájuk tartalma is más és más. (…) Végül a lelkigyakorlatok befejezésével Szent Ignác különböző élethelyzetekbe bocsátja el a lelkigyakorlatozókat a hétköznapokba. Ez a három lelki szint a lelki élet klasszikus felosztásának felel meg: „via purgativa” Lgy 10,3), „via illuminativa” ( Lgy 10,2) és „via unitiva”. Ezek a fogalmak már Szent Ignác idejében a lelki élet három alapvető szakaszát jelölték. Magyarul a következőképpen hangzanak: a tisztulás útja, a megvilágosodás útja és az egyesülés útja.”**
Sorra vettem tehát a kegyelmeket: a hozzájuk tartozó bibliai idézeteken meditálva napról-napra születtek meg a haiku-kalligráfiáik. Amint elkészültem egy-egy képpel, azonnal megosztottam Szász Ilmával, aki bátorított a további út megtételére. A végeredmény több mint harminc illusztrált haiku.
A 23-26. hét kegyelmei éppen Jézus elárulásáról, a keresztútról és a feltámadásról szólnak.
Az utolsó képen a haiku-kalligráfia szimbólumainak értelmezését ábrázoltam.
*A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Forrás: Wikipédia)
**http://regi.jezsuita.hu/adattar/kontemplativlgy.htm
(Szász Ilma /1937/ korábban természettudományos kutatóorvos és c. egyetemi tanár volt. 1971 óta igazi hivatása az úgynevezett „rejtett tudományok” keresése, és az általuk vázolt belső átalakulás megtalálása lett.).
Antalffy Yvette
Tweet