Talita

A politika tényleg nem nőknek való?

 
Slachta Margit személyében Magyarország első női képviselője foglalhatta el a honanyai széket a nemzetgyűlésben 1920 márciusában, vagyis pontosan 95 éve!

Évszázadokon át csak férfiak politizáltak, s most egy nő belépett a politika színterére! Ennek horderejét ma már nem érzékeljük. /…/ Addig világi papok politizáltak ugyan, de szerzetesek nem, s főleg nem női szerzetesek. Tehát hogy egy szerzetesi életet élő nő fellépjen a politika színpadán – az nagyon nagy szó volt, egyúttal természetesen váltotta ki a véleményt: nem nőknek való dolog. Azonban amit egy nő a politika színeibe be tud vinni, az éppen az a terület, ami hiányzik a férfiakból. A személyre való odafigyelés, az emberek javának előmozdítása, odafigyelés a gyengébbekre, az irgalmasság – ezek olyan dimenziók, amelyek a nőkben inkább megvannak, és amelyek nem olyan erősen kifejlettek a másik nemben.

Mivel, milyen programmal nyert Slachta?
1. Szociális program.
2. Családcentrikusság.
3. Gazdasági program (adórendszer, árdrágítás elleni küzdelem, élelmiszer-hamisítás).
4. A női hivatás képviselete.

Slachta Margit parlamenti szűzbeszédét 1920. április 23-án tartotta. A Népszava tudósítása szerint „A szocialista nőktől tanult igazságokkal tarkított beszédét a férfi-képviselők derülten, tréfálkozva, fölényeskedve fogadták.” Beszélt a gyermekhalandóságról, az anyavédelemről, reményét fejezte ki, hogy a nővédelmi mozgalom a miniszterelnök részéről „erkölcsi támogatásban” fog részesülni, amire néhány kisgazda sietett megjegyezni: „Azt megkaphatja!” Amikor pedig erre a célra anyagi támogatást is kért, a közbeszólók már nem biztatták: „Azt már kevésbé kapják meg!” Beszéde végén határozati javaslatot terjesztett be, amelyben – választási programjával összhangban – javasolta, hogy a munkásnőkre vonatkozó törvényeket módosítsák, a család érdekében félnapos váltórendszert létesítsenek, női iparfelügyelőket alkalmazzanak, az anyaság védelmét intézményesen biztosítsák, s az ipari munkásságnak évente kétheti szabadságot adjanak. Mivel a szoptatás helyett – gyakran csak kényelemből vagy divatból – igen elterjedt volt a dajkaság, kérte annak eltörlését (pontosabban korlátozását), így szorítván rá a tehetősebb hölgyeket is gyermekük anyatejes táplálására. /…/ Sürgette az erkölcsrendészet revízióját s az iskolák reformját.

Tévedtek, akik azt hitték, zavarba ejthetik, és szavát is alig lehet majd hallani a nemzetgyűlésben. Bár való igaz, a társadalom ma is elfogadóbb, ha egy nőt szociális kérdésekben, gyermekvédelemben és hasonló nemes ügyekben hall megnyilatkozni. Slachta az 1920. március 25-étől 1922. február 16-áig tartó képviselői ideje alatt összesen 28 beszédet tartott, ezekben 67 nagyobb problémakört fejtett ki. Felszólalásaiban központi téma a nőkérdés, a nők helyzete, a szociális helyzet, az általános választójog. Nem csak a cselédeké, nem csak a munkásnőké, nem csak az arisztokratáké. Minden nőre gondolt, amikor nőkérdésről szólt. A nők érdekében javasolta például, hogy minden nő, korra való tekintett nélkül kitiltasson a pálinkamérésekből. (S 20 éven aluli férfi is.) Képviselőtársai csakhamar észrevették, hogy Slachta nővéren nem lehet gúnyosan vagy fölényesen mosolyogni. Beszédeiből, indítványaiból, állásfoglalásaiból egy művelt, mélyen szociálisan érző nő alakja rajzolódott ki.

Forrás: Balogh Margit: Slahta Margit. Rubicon, részlet.

Nyitókép