Talita

Keresztény női magazin

A szépséges mártír – Jelizaveta Fjodorovna Romanova

 

jelizaveta3
Viktória királynő unokáját, az utolsó orosz cárné, Alexandra nővérét a bolsevikok puskatussal próbálták agyonverni 1918 nyarán. Azután társaival együtt egy bányába dobták, és kézigránátot hajítottak utánuk. Ennek ellenére még napokig haldokoltak.

Jelizaveta nagyhercegnő (1864-1918) Hesseni Erzsébet néven látta meg a napvilágot. Nevét az uralkodóház egyik ősanyjáról kapta, aki nem volt más, mint Árpád-házi Szent Erzsébet.

A kislányt már gyermekkorában érték tragédiák. Édesanyja és egy húga szinte egyszerre haltak meg diftériában. Testvérei nagyanyjuknál, Viktória királynőnél cseperedtek, csak Erzsébet maradt Németországban.

jelizaveta4

Korának egyik legszebb nője volt. Többen pályáztak a kezére, a későbbi német császár, II. Vilmos is, de a befutó Erzsébet egy távoli unokatestvére, Szergej Alexandrovics Romanov, II. Sándor orosz cár egyik fia, a későbbi II. Miklós unokatestvére lett.

A fiatalok már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Szergej mélyen vallásos férfi volt. Erzsébet házasságkötésekor választotta a Jelizaveta Fjodorovna nevet. Az esküvő után a férj vidéki birtokán oroszul tanult. Sokáig protestáns maradt, csaknem egy évtized elteltével, csak 1891-ben tért át az ortodox hitre. A késlekedés miatt sokan nehezteltek a nagyhercegnőre.

A házasságáról ellentmondásos híradások maradtak fenn. Voltak, akik kifejezetten rossznak tartották a kapcsolatot, de maga Jelizaveta azt mondta férjéről, hogy minél jobban ismeri, annál jobban szereti. Házasságuk legnagyobb nehézsége lehetett, hogy nem született gyermekük. Ellenben Szergej egyik száműzött öccse gyermekeinek ők lettek a gyámjai.

Közös életük egy szép epizódja volt, amikor Jeruzsálembe utaztak. Jelizaveta itt azt kérte a férjétől, hogy ebben a városban temessék majd el. II. Miklós kinevezte fivérét Moszkva kormányzójának. A társadalmi feszültségek, a végtelen nyomorúság, az anarchizmus virágzása közepette Szergej Romanov talán túlságosan is határozottnak, sőt, néha kérlelhetetlennek bizonyult. Ezért sokan gyűlölték. 1905-ben a forradalom kitörése után kocsiját anarchisták robbantották fel. Jelizaveta azonnal a merénylet helyszínére sietett, és maga is segített összeszedni férje maradványait, miközben azt mondogatta, hogy mennyire szerette férje a rendet… Majd felkereste a gyilkost a börtönben, amit azzal indokolt, hogy biztos benne, férje is megadta volna a bűnbocsánat lehetőségét a bűnösnek.

jelizaveta_frjvel

Az özvegy minden ékszerét elárvereztette, az így kapott összegből pedig a szegényeket segítette. Jelizaveta 1909-ben női szerzetesrend alapított, a Márta és Mária rendet, amelynek kolostorát, templomát szintén ezen a pénzen építette. A rendnek ő volt az apátnője. Minden vagyonáról lemondott gyámfia javára.

Az első világháború alatt sebesülteket ápoltak, kötéseket készítettek a kolostorhoz tartozó kórházban, szegényeket, hadiözvegyeket támogattak. Ez a segíteni akarás jellemezte testvérét, Alexandra cárnét is. Nem csoda,  hiszen édesanyjuk már kislány korukban bevonta őket karitatív munkájába. Árpád-házi Szent Erzsébet lelkisége, példája élt bennük.

1917-ben a februári forradalom nyomán II. Miklós cárt lemondatták a hatalomról. A cári család házi őrizetbe került, de a nővérek tartották egymással a kapcsolatot. A bolsevikok novemberi fegyveres hatalomátvétele után a szovjet titkosrendőrség őrizetbe vette Jelizaveta nagyhercegnét és egyik rendtársnőjét, Varvara nővért. Az uráli Jekatyerinburgba szállították őket, ahol több családtagját is fogságban tartották. Itt őrizték a cári családot is.

Jelizaveta csoportját továbbszállították Alapajevszkba, majd 1918. július 18-án éjjel, egy nappal a cár és családja kivégzése után a foglyokat éjszaka megkötözték, autóval egy a város közelében lévő bányához vitték. Az őrök itt puskatussal igyekeztek agyonverni őket – hogy ne fogyjon a lőszerük –, majd a bányába dobták áldozataikat. Hogy biztosan meghaljanak, kézigránátot dobtak utánuk. De Jelizaveta és társai még napokig haldokoltak. A parasztok még sokáig szenténekeket hallottak a bányából.

Amikor a polgárháború alatt a helység a fehérek kezébe került, az áldozatok holttestét azonosították, és a maradványokat újratemették. Amikor a vörösök előrenyomulása miatt visszavonultak, magukkal vitték a cári család maradványait is. Végül egy pekingi orosz templomban temették el őket. 1920-ban a rokonság Jelizaveta és rendtársnője maradványait átszállíttatta Jeruzsálembe, ahol a Mária Magdolna templomban helyezték őket örök nyugalomra.

jelizavetaaptn

1981-ben először az Oroszországon kívüli ortodox egyház, majd 1992-ben az orosz ortodox egyház is szentnek és mártírnak nyilvánította Jelizavetát és Varvara nővért.

Az orosz legfőbb ügyészség 2009-ben rehabilitálta őket mint politikai megtorlás áldozatait.

A Márta és Mária rendet 1926-ban a kommunisták feloszlatták, a nővéreket Szibériába deportálták. A rend a Szovjetunió bukása után újraalakult, napjainkban is működik.

http://ruvr.ru/files/Flash/multi09/september/Obitel_hun.swf

 

Kóczián Mária

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162