Talita

„A szülés nagyon női misztérium”

Molnár Gabi nem szereti, ha szülésznőnek nevezik. Ő bába, vallja öntudatosan. Számára a mestersége hivatás és szenvedély egyszerre. Munkája során szívesen használ alternatív módszereket, hogy segítse az anyákat a természetes szülésben. A Nemzetközi Bábanap alkalmából közöljük a beszélgetést, amivel egyben minden munkáját elhívatottan végző bábát is köszöntünk!

– Közel másfél évtizede ismerjük egymást. Akkoriban kezdtél el foglalkozni az alternatív szülészeti lehetőségekkel.

– A természetesség, otthonosság, ne adj Isten az otthonszülés témája engem már sokkal korábban megérintett, még az előző munkahelyemen, a MÁV-kórház szülészetén. Akkor már olvastam külföldi szaklapokat, Geréb Ágnes kurzusára is elmentem, ami nagyon értékes volt. Az egy másik történet, hogy a kórházban miért nem ilyen módon támogatjuk a szüléseket. Aztán dr. Bálint Sándor hívására átjöttem a Szent Imrébe.

– A Szent Imrében 14 éve lehet bábát választani. Mennyire gyakori a bábaválasztás?

– A bábaválasztás lehetővé tette számomra, hogy személyre szólóan foglalkozhassak a kismamákkal, a szülő nőkkel. Egyre többen kerestek meg azzal az igénnyel, hogy a lehetőségekhez képest a legtermészetesebb lehessen a szülésük. Hogy milyen módszereket alkalmazok, az nem csak az igényektől és tőlem függ, hanem attól is, hogy milyen lehetőség van az osztályon. Most körülbelül a szülő nők 60-70 százaléka választ bábát, lassan többen, mint orvost.

– Mi lehet ennek az oka?

– A bábai kísérettel történő szülésnek jó pár évre megszakadt a hagyománya. Két generáció maradt ki ebből a lehetőségből. Ezért logikus volt, hogy a nők orvost kerestek segítőül. Mielőtt a szülés szinte kizárólag kórházi esemény lett Magyarországon, a nőket elsősorban bábák támogatták a szülésben. Az elmúlt évtizedekben sajnos hamis kép alakult ki róluk: hogy nem ismerték eléggé a szakmájukat, nem tudtak segíteni, és a magas anya- és csecsemőhalandóságról ők tehetnek. Még ma is előfordul, hogy a tartanak attól, miként fog alakulni a szülésük, ha csak bábát választanak. De ha a nő átéli a szülés természetes folyamatát, s ily módon megtapasztalja, hogy az orvosnak lényegesen kevesebb teendője van, akkor nem ijed meg ettől (Természetesen ez a problémamentes várandósságra és szülésre értendő.) Előny az is a bábával szülésnél, hogy női a segítség. Női nőgyógyászt itthon csak nagyon keveset lehet találni, holott a szülés nagyon női misztérium. A férfiak más módon tudnak vagy akarnak segíteni, sokkal inkább férfi és orvosi oldalról támogatták a szülést. Nem biztos, hogy oly módon, ahogy arra egy szülő nőnek szüksége lehet.

– A bábákról kialakított rossz képet én is szeretném egy kicsit eloszlatni. Abban a kis faluban, ahol élek, még a hatvanas évek közepén is szültek bábával, aki pontosan meg tudta mondani, hogy ki az, akinek kórházba kell mennie, mert otthon nem szülheti meg a gyereket valamilyen ok miatt.

– A bába a múltban sokkal inkább értette a munkáját, hiszen ezt segédeszközök, ultrahang, stb. nélkül is el tudta végezni. Az a pár ember, akik még ismerik a régi bábák munkáját, mind arról beszélnek, hogy milyen hihetetlenül nagy tudásúak voltak. Olvastam bába-könyveket, magyar bábákról, ill. írásaikat is. Nem egyszer előfordult, hogy a bába hívta az orvost, mert segítségre szorult, de ő instruálta, mit tegyen. Vagy esetleg a gyógyszerkészletével tudott segíteni az orvos. Ma ez a kórházban is így van. A szülésznő természetes módszerekkel, míg az orvos gyógyszerrel, műszeres beavatkozásokkal dolgozik. A csecsemőhalandóság csökkenésének nagyon sok oka van az intézeti szülés elterjedésén kívül is.

– Mondanál olyan helyzeteket, amikor a szülés segítéséhez természetgyógyászati vagy homeopátiás szereket alkalmazol?

– Lehet ez érzelmi segítség is, de a kérdés az, hogy az anya el tudja-e fogadni. Előfordult már olyan szülő nő, aki azt mondta, hogy ő nem tudja, milyen módon, milyen szinteken érinti őt a homeopátiás szer, ezért nem kéri. Természetesen, ha a várandóssal már korábban személyes kapcsolatban vagyok, akkor ezt előre meg tudjuk beszélni. Vagy az is előfordulhat, hogy az anya a masszázsolajakat utasítja el, mert a kifinomult szaglása miatt azok éppen zavarják. Vagy ha a szülő nőnek nagy a folyadékigénye, emiatt az abban a helyzetben szükséges két-három adag homeopátiás szert nem tudja bevenni. Akkor a várandós tea vagy a masszázsolaj kerül előtérbe, illetve felajánlom a zuhanyt, a kádfürdőt, mert a meleg víznek is igen jótékony hatása van.

– Mi van a várandós teában?

– Régebben csak a málnalevelet tanácsoltuk, a 35-36. héttől. A kismedence izmait, a méhet készíti föl arra, hogy majdan a szülés könnyebb, gyorsabb legyen. A herbát a vajúdás alatt is tanácsos fogyasztani. Palástfű , cickafark – amit emésztési problémák mellett menstruációs zavaroknál, meddőségnél, cikluszavaroknál is használunk – orbáncfű, mint ismert kedélyjavító, a citromfű nyugtató. Csalán és zsurló is van benne, amelyek enyhe vízhajtó és méregtelenítő feladatot látnak el.

– Volt már olyan eseted, amikor homeopátiás szertől a medencevégű magzat megfordult?

– Mindig komoly okai vannak annak, hogy egy magzat mikor, mit és milyen módon próbál tenni. Ezért pl. én a külső fordítással nem igazán értek egyet. Akár homeopátiás, akár akupresszúrás módszerekkel lehet ilyenkor próbálkozni A Pulsatilla C200-ast bevenni maximum két alkalommal tanácsos, de inkább egyszer. A négykézlábas testhelyzet is segítség lehet: a várandós feje a párnán, a feneke minél feljebb legyen. Vagy: hanyatt fekvés, csípő felpolcolás, kb. 60 fokos szögbe, szintén alkalmas lehet a „forgatásra”.Naponta 2-3-szor 20 perc ezekben a pozíciókban ösztökélheti a pocaklakót a helyváltoztatásra. Érdemes elbeszélgetni is a babával, hogy forduljon meg. Ha ezek után sem változtat a helyzetén, akkor nem vagyok meggyőződve róla, hogy erőltetni kell. Reális eséllyel medencevégű fekvésben lévő babát is lehet világra segíteni hüvelyi úton, tehát emiatt nem kell császármetszést végezni, ahogy manapság sajnos gyakran protokollárisan teszik.

– Mitől függ ma, hogy végeznek-e gátmetszést a kórházakban, és hogy ki végzi?

– Leginkább a kórházi vezetőség szemléletétől. Mivel a bába kíséri a szülést, ő tudja és érzi leginkább, hogy szükséges-e. Természetesen nem patológiás esetre gondolok, például koraszülésre.

– Tehát akkor ma már ritkán végeztek gátmetszést?

– Természetes szülésnél, ahol a szaksegítség felveszi a szülő nő és a gyerek ritmusát, lényegesen ritkábban indokolt. Egy pici sérülésnek sokkal jobb gyógyulási mutatói vannak, mint egy gátmetszésnek.

Kóczián Mária

Kapcsolódó program:

http://www.szuleteshaz.hu/szulesznok-napja-nemzetkozi-babanap/

http://www.szuleteshete.hu/

Kapcsolódó anyagaink:

http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=173

http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=144

http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=157