Amikor függő, akit szeretsz
Theresa Aletheia Noble FSP nővér egy barátja történetét írta meg, aki első találkozásuk idején túl volt már egy drogdílerkedésért börtönben töltött időszakon.
Bent két függőségben szenvedő szülő nevelte; ő maga tizenéves kora óta drogozott, idővel dílerkedett is, majd letartóztatták. A börtönben megtért, „lejött a szerekről”, aktív hívő lett belőle. A nővér beszámolója szerint egy plébániai rendezvényen a fiatalember elmondta, a bezártság éveiben megtalálta Jézust, és visszatért katolikus hitéhez. A közösség tagjai számára inspirációt jelentett Ben története; csodálták a Szentírásban való jártasságát, lelkesedését, örömét, együttérzését és figyelmességét.
Azonban a múltja még mindig hatott az életében, készen arra, hogy ismét lerántsa őt a mélybe.
Ben dolgozni kezdett és tanult, majd feladta mindkettőt, arra hivatkozva, hogy demens nagymamáját ápolja. Theresa Aletheia nővér beöltözése után egyre kevesebb hírt kapott a fiúról, majd egyszer csak jött egy telefon. Ben remegő hangon mondta: „Theresa, el kell mondanom neked valamit, és nem fogsz örülni neki. Megint drogozni kezdtem.” Néhány hónap múlva ismét letartóztatták; Theresa nővér kérte a bírót, küldje drogrehabilitációra inkább. Nem küldték, viszont pár hónappal később kegyelmet kapott. Amikor szabadult, egy plébániai barát ment érte, aki rögtön egy drogrehabilitációs központba akarta vinni, Ben azonban tiltakozott, a nagymamájára hivatkozva. Egy másik Ben szabadult akkor, mint akit annak idején a plébánián megismertek: egy dühös, agresszív, nyugtalan Ben, aki semmire nem volt képes odafigyelni. Akkor már sejtették, hamarosan megint a börtönben lesz. Ennek ellenére mindig biztosították róla, hogy szeretik; hogy fontos számukra, hogy tudni akarnak róla: szeretetük nem függ attól, hogy hajlandó-e rehabilitációra menni.
Ben ezután megint eltűnt, barátai pedig egy újabb megtérésért imádkoztak: ha egyszer meg tudta tenni Isten, még egyszer meg tudja… Theresa nővér úgy érezte, megszakad a szíve mindazért, amin Ben átment, ami jutott neki az életben; a döntéseiért. Barátját „maga alá temették a nyomorúság, az elhagyatottság, a drogfüggés, a bűn évei. Csak Isten tudja alóluk kiásni őt. Csak Isten tudja Ben szívében az egyszer már fellobbanó lángot újra meggyújtani. Csak Ben engedje meg Neki.”
Theresa nővér imáját, amelyet gyakran mond el Benért, elmondhatjuk mi is függőségben szenvedő barátainkért:
„Istenem, …, akit szeretek, függő. Tudom, hogy semmit sem tudok tenni, ami eljutna hozzá. Néha nem elég sem a logika, sem a tökéletes szavak; még a szeretet sem tud mindig áttörni a ködön. Te vagy az egyetlen, aki segíteni tudsz neki, hogy akarást és reményt találjon magában, és kiszabaduljon a függőség rabságából. Uram, te azért jöttél a földre, hogy megszabadíts minket bűneinktől. Áraszd kegyelmedet erre a világra, amely annyira szomjazza szeretetedet, és áraszd különösen ….-ra, akit annyira szeretek.”
Forrás: Aleteia.org / MagyarKurír
Kép forrása: Pixabay
Tweet