Az angyalok története 5. – Angyalok az Újszövetségben
Az Újszövetség örökli az Ószövetség angyal-képét, és újabb angyali rendeket is megismerhetünk: trónusok, fejedelemségek, hatalmasságok.
Az Úr angyala – Gábriel – adja hírül Keresztelő János és Jézus Krisztus születését (Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz… [Lk 1, 26 kk]). Az Úr angyala, ill. a mennyei sereg jelenik meg a pásztoroknak.
Az Újszövetség más helyein az angyalok úgy szerepelnek, mint Isten katonái (Vagy azt hiszed, nem kérhetném Atyámat, hogy azonnal küldjön nekem több mint tíz légió angyalt? [Mt 26, 53]; Ekkor nagy harc támadt az égben: Mihály és angyalai harcoltak a sárkánnyal. A sárkány és angyalai harcoltak… [Jel 12, 7]), ill. mint a mózesi törvény közvetítői (Mi tehát a törvény? A bűnök miatt hozták, amíg el nem jön az utód, akinek az ígéret szól. Angyalok által hirdették ki, közvetítő útján. [Gal 3, 19])
Jelen vannak Jézus életében, megkísértésénél szolgálnak neki (A pusztában volt negyven napig; a sátán kísértette. (Akkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok jöttek hozzá, és szolgáltak neki [Mt 4, 11]), ill. haláltusájában egy angyal erősíti meg (Ekkor megjelent neki egy angyal az égből, és megerősítette [Lk 22, 43]). Megtaláljuk őket Jézus sírjánál, ill. ők hirdetik meg Jézus feltámadásának örömhírét.
Jákob ószövetségi angyal-látomására utalnak Jézus szavai a Jn 1, 51-ben: Bizony, bizony mondom nektek, látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.
Ezen újszövetségi szakaszoktól eltekintve, az Evangéliumok tanítása szerint az angyaloknak nincsen jelentős szerepe Jézus életében, hiszen Jézus messze az angyalok fölött áll. Az angyalok inkább csak kiemelik és megerősítik Jézus szerepét az Újszövetségben.
Viszont annál fontosabb szerepet töltenek be az angyalok az emberek életében. Olvashatjuk, hogy Krisztus angyalaival fog eljönni, hogy ítélkezzék az emberek fölött (Mert aki szégyell engem és az én igéimet ebben a parázna, elfajult és bűnös korban, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal. [Mk 8, 38]), ill. hadseregként fogja elküldeni angyalait, hogy gyűjtsék össze választottait (Elküldi angyalait, és egybegyűjti választottait az ég négy égtája felől, a föld végétől az ég határáig. [Mk 13, 27]).
Az Újszövetségben is szerepel az angyal mint Isten emberhez küldött követe. A Pétert börtönből kiszabadító angyal például magához az apostolhoz hasonlít.
Az angyalok a lélek túlvilági kísérői (Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. [Lk 16, 22]); de arra is találunk példát, hogy az ember hasonlóvá válhat az angyalokhoz (Hiszen amikor a halottak feltámadnak, nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben).
Az Újszövetségben név szerint csak Gábriel (Lk 1, 15 és 26), és Mihály jelenik meg (Jud 9; Jel 12, 7), ill. a Jelenések Könyvének a 8. Fejezetében megemlíti a Szent Szerző a hét angyalt, de nevek említése nélkül.
Szent Pál úgy hivatkozik az angyalokra, hogy az Egyházban ők a rend őrei, amikor előírja, hogy az asszonyok viseljenek fátyolt az angyalok miatt (1 Kor 11, 10).
Szent Pál apostol az angyalok szerepét a Krisztus-esemény és az üdvösség misztériumának egészére való tekintettel keresi:
Az angyalok tanúi, szemlélői a titokzatos történéseknek (1 Kor 4, 9;1 Tim 3, 16). Tanúi a teremtés rendjének (1 Kor 11, 10), őket szólítja a közösség is tanúul (1 Tim 5, 21). Annyira szorosan bele vannak ágyazódva az üdvösség művébe, hogy Krisztust második eljövetelekor ők fogják körülvenni (1 Tessz 4, 16; 2 Tessz 1, 7). Krisztus minden tekintetben felette áll az angyaloknak (Fil 2, 8-10; Zsid 1, 4), hiszen az angyalok csupán Krisztust (is) szolgáló szellemek, akik küldetésüket azok szolgálatára kapták, akik örökölni fogják az üdvösséget (Zsid 1, 14).
Hatalmakról (Róm 8, 38; 1 Kor 15, 24), erőkről (Ef 1, 21; Kol 1, 16), fejedelemségekről (Róm 8, 38; Kol 2, 1), uralmakról és trónusokról (Kol 1, 16) ír Szent Pál. Ezek is alá vannak vetve Krisztus uralmának ([Isten] hatalmas erejének hatékonyságát Krisztusban mutatta meg, amikor feltámasztotta halottaiból, és jobbjára állította a mennyekben, minden fejedelemség és hatalmasság, erő és uralom és minden név fölé, amelyet nem csak ezen a világon említenek, hanem a jövendőben is. Mindent a lába alá vetett… [Ef 1, 19-22]). Krisztus második eljövetelekor elvesztik hatalmukat (Azután jön a vég, amikor majd átadja az uralmat az Istennek és Atyának, miután megsemmisített minden fejedelemséget, minden hatalmasságot és erőt. [1 Kor 15, 24]).
A cikk Tarkó Mihály: Az angyalok mint Istent szolgáló szellemek a teremtésben és üdvösségünk történetében c. írása alapján készült. Az eredeti tanulmány itt olvasható: http://www.szimandron.hu/index.html
Képek: Fra Angelico: Angyali üdvözlet (1432 k.) innen
Pieter Bruegel: A lázadó angyalok bukása (1459) innen
Előző részek:
Az angyalok története 1.
Az angyalok története 2. – Engedelmesek és lázadók
Az angyalok története 3. – Kerubok
Az angyalok története 4. – Akiknek neve van
Tweet