Az asztal
Sokan kérdezik tőlünk, hogyan lehet 6 gyereket etetni, ruházni, tanítani, egyáltalán milyen az élet egy ekkora családban? Pedig az életünk teljesen egyszerű, semmivel sem vagyunk különlegesebb család, mint ahol két gyerek van. Van egy-két dolog, amit kicsit körülményesebb megoldani, ilyen például a közös étkezéseinknek helyt adó asztal!
Mivel a gyerekeink közül a legkisebb is 10 éves lesz nemsokára, valamelyest látható nevelésünk eredménye, amellyel mostanában elégedett vagyok. Talán lehetett volna jobban is csinálni, de hiszek abban, hogy amit mi elmulasztottunk, azt a Jóisten megtette helyettünk.
Mi együtt étkezünk, amelytől igen ritkán térünk el. Hétköznap egy kicsit borul a rend, de alapvetően akkor is megvárjuk egymást, és együtt ülünk le enni. Utána gyertyát gyújtunk, ma már nincs veszekedés, hogy ki gyújtja meg, aztán István, a férjem kéri az asztali áldást, és együtt imádkozunk. Majd beszélgetünk, sőt kell is beszélgetni evés közben, és alatta. Sőt, utána is sokszor itt ragadunk az asztalnál.
Amikor már nem volt etetőszékes gyermekünk, tehát a kicsik is nagyobbak lettek, nem fértünk el rendesen a kerek asztalunknál. Nézegettük a boltok ajánlatait, de eléggé elkenődtünk az árcédulák láttán. Fontos dolognak tartottuk, hogy kényelmes, és szép asztalunk legyen. Aztán egyszer, mikor az IKEÁ-ban sétálgattunk, megláttam az asztalt.
Nagyon tetszett, és bevallom, arra gondoltam, hogy ha hallgatunk anyósom “bölcs” tanácsára, akkor most csak két gyerekünk lenne, és elég lenne ez az asztal, ami mindössze 24.900 Ft, és meg lenne oldva a mi nagy gondunk.
Szerintem az őrangyalom lehetett, aki odalépett mellém, és a fülembe súgta, hogy vegyünk kettőt ebből a készletből, és csavarozzuk össze…aztán, amikor Istvánnal kettesben álltunk az ominózus asztal mellett, az ő őrangyalának még sokkal jobb ötlete támadt. Ne kettő készletet vegyünk, hanem hármat, és ezeket csavarozzuk össze. Így is lett. A képen talán látható az illesztés.
Így lett nekünk potom áron asztalunk, székekkel. Ráadásul vendégségek alkalmával még négy barátot is gond nélkül le tudunk ültetni. Fontos számunkra az is, hogy mindig terítő legyen asztalon. Ez azt jelenti, hogy nem csak „bekapunk valamit gyorsan”, hanem az étkezés valóban Isten ajándéka, számunkra szent dolog.
Hanem ekkora asztalra ha lehet is terítőt kapni, hát annak olyan ára van… Inkább vettem pár méter anyagot, beszegtem a négy szélét, és feldíszítettem. Most éppen színes köröket vágtunk hozzá, amiket sűrű cikkcakk öltéssel rögzítettem.
http://gyereketeto.blogspot.com/
Sárosdi Virág
Tweet