Talita

Keresztény női magazin

Banán, marhahús, narancslé, szójabab: megesszük a jövőnket?

bannhegy2 
Örömteli, hogy egyre többen odafigyelünk a környezetre. Sokan teszünk lépéseket annak érdekében, hogy kevésbé szennyezzük világunkat. Néhány információ arról, mit tehetünk még.

Egyre többen mondunk le a palackozott víz fogyasztásáról, egyre többen szelektáljuk a szemetet, komposztálunk, és egyre többen vásároljuk a helyi termékeket.

Szokták mondani, hogy minden apróság számít, és ez így is van. Éppen ezért meg kell említeni néhány olyan élelmiszert, melyek fogyasztására jó lesz a jövőben fokozottan figyelni, mert termelésük, termesztésük nagymértékben terheli környezetünket.

Banán

A banán ma a legtöbb országban az egyik legnépszerűbb gyümölcs, amit már-már nagyobb mennyiségben fogyasztunk, mint a narancsot vagy az almát. Amit viszont talán sokan nem tudunk, hogy ez a gyümölcs az egyik leginkább munkaerő-igényes csemege, és az egyik legnagyobb szén-dioxid-lábnyommal bír. Miután csak trópusi éghajlaton terem meg, így a szállítása, hűtése, csomagolása igen nagy mennyiségű energiát és üzemanyagot igényel.

Talán abba sem gondolunk bele, hogy a banánültetvényeken a minél jobb hozam érdekében igen nagy mennyiségű növényvédő szert használnak. Bár ez a banán vastag héja miatt viszonylag kisebb veszélyt jelent az emberekre, a vegyszerek mégis nagy kárt tesznek a talajban. Ám ha arról is több információnk lenne, hogy a banántermelő cégek milyen embertelen körülmények között dolgoztatják a rászoruló munkaerőt, akkor valószínű, hogy kevesebb banánt majszolnánk olyan jóízűen.

argentina-cows

Marhahús

Nem titok, hogy a marhahús megnövekedett fogyasztása nagyon komoly károkat okozott már a bolygón. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint, mintegy 33,3 millió állatot vágtak le 2009-ben Amerikában, és ennek csupán egyharmadát nevelték ottani gazdaságokban, a többi külföldi import volt. Ennek ismeretében a marhahús előállítása különösen erőforrás-igényes, nem csak üzemanyag-fogyasztást és energiát tekintve, hanem az állatok takarmányozása és vízellátása tekintetében is.

Az állatok tartásának költségét tovább emeli a rengeteg hulladék is. A trágya szétterítése fertőzi a talajvizet, valamint a tehenek emésztése során felszabadult metángáz körülbelül 23-szor erősebb és több kárt tesz az üvegház-hatásban, mint a szén-dioxid. Ma már sok környezetvédelmi tudós is figyelmeztet a marhahús-fogyasztás korlátozására. Ez lehet az egyik legnagyobb fegyverünk az éghajlatváltozás megakadályozásában.

Narancslé

orange_juiceBelegondoltunk-e abba, hogy a sokunk által kedvelt, narancsból készült italok valóban csemegének tekinthetők-e? Tudjuk, hogy a narancs csupán mediterrán és forró éghajlati viszonyok között terem, így nem is nehéz arra következtetni, hogy szállítása milyen nagy környezeti károkat okoz, hiszen a gyümölcsöt a feldolgozó üzembe kell eljuttatni, majd továbbszállítani a fogyasztókhoz. E mellett a narancs is nagyon szomjas növény, gyakran több százezer köbméter vizet „fogyaszt”hektáronként, és ezek a gyümölcsök is erősen permetezettek.
Ha mindenképp narancslevet szeretnénk inni, akkor vegyünk néhány kiló narancsot és préseljünk otthon. ha lehetséges, s ne válasszuk a legkevésbé jó megoldást, a hígított dobozos változatot.

Szójabab

Annak ellenére, hogy az egészségügyi leírásokban és a reformétkezésben kiemelt helye van a szójának, jó, ha tudjuk: a szójabab termesztése nem túl kedvező a környezet számára. Egyik nagy „hazája” Brazíliában van, ahol fellendülést remélve, erőteljes erdőirtásba kezdtek, teret engedve a szója mezőgazdasági termesztésnek. A Nature Conservancy becslése szerint 2000 óta a szójabab vetésterülete Brazíliában 10-13 százalékkal nő évente, a világ szójabab termelése pedig megötszöröződött 1950 óta. Ezt a sokoldalú hüvelyest már nemcsak emberi élelmiszerben használják, hanem takarmányként, bio-üzemanyagként, kozmetikumokban, szappanban és a műanyaggyártásban is.

szjabab_kanlbanAmi még inkább riasztó, hogy a „The Nature Conservancy” beszámolt arról: a szójabab 87 százaléka az Egyesült Államokban (50 százalék világszerte) genetikailag módosított! A peszticiddel kezelt, manipulált szója fertőzi a vizeket és „mérgezi” a növényeket és az állatokat.

Tudjuk, hogy az egyre inkább változatos és globalizált világban nehéz helyben megszerezni mindent. Nagy tudatosság szükséges ahhoz, hogy fenntartható, tisztességes életmódot folytassunk, de tegyük meg, amit megtehetünk, és amit tudunk.

Az említett élelmiszerek esetében például már az is nemes dolog, ha kevesebbet eszünk belőlük.

Forrás: Sokszínű Vidék

Nyitókép. Második kép. Harmadik kép. Negyedik kép.

Kapcsolódó cikkeink:

A vadnyulak és az ágyás 

Mi fán terem az ökoteológia?


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162