Talita

Keresztény női magazin

Barátságaink – 1. rész

baratsag3Az igazi barátság számomra az iskolában kezdődött. A mellettem ülő hatévessel szövetséget kötöttünk, ami egészen az érettségiig tartott. Akkor ő férjhez ment, és a gyermeknevelésnek szentelte életét. Az én utam egészen más volt, mégis sokáig tartottuk a kapcsolatot. Tőle tanultam meg, hogy örülni is lehet az életnek.

Általában úgy választunk barátot, hogy ráeszmélünk, a másik kedvel bennünket, és mi is tudnánk kedvelni őt. Természetesen fontos, hogy jól megismerjük egymást. „Barát az, aki ismer, és mégis szeret.” Hamar eljutunk hát az egyik legfontosabb kritériumhoz: a szeretethez. Nem csupán az számít, hogy hasonló a világlátásunk, az értékrendünk, a világhoz való viszonyunk. A legfontosabb a bizalom és a szeretet. De az sem baj, ha a képességeink, az érdeklődésünk, az igényeink különböznek, mert ily módon sokat tanulhatunk egymástól. Ezeket a különbségeket is a szeretet „tartja össze”: „A szeretet hosszútűrő, kegyes , a szeretet nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, … nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent megbocsát, … elhisz, … remél, …eltűr.” (Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 13.)

Az igaz testvéri barátságban csakis a feltétlen szeretetnek, a toleranciának, az empátiának és a teljes odafigyelésnek van helye. A barátság legértékesebb gyümölcse az, hogy lecsöndesíti és megkönnyíti a szívet.” (Francis Bacon)

Az egyik a híres barátság-cimboraság Arany János és Petőfi Sándor költőtársaké.Petőfi kitörő örömmel üdvözli Arany Toldi-sikerét, azután szoros barátság fűződik köztük, és féktelenül tréfálkoznak is, mint két gyerek. Így ír Petőfi: My dear Dzsenko! Áj em itthagying Debreczent, zászlóaljunk Erdődre with Urláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling, mégpedig mocs. Tiszteling end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod P. S.

A másik Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső barátsága, amely a kölcsönös tisztelet és megbecsülés mellett rendkívül elmemozgató, szellemes és szórakoztató lehetett. Egy példa: Kosztolányi: Micsináltam a micsodába, / Micsináltam a micsodára? Karinthy gondolkodás nélkül így felelt: Befordultam a konyhába / Rágyújtottam a pipára.

Barátunknak őszintén elmondhatjuk legféltettebb titkainkat, vágyainkat, elmesélhetjük szándékainkat, mi történt velünk, akár egy adott párkapcsolatban; bevallhatjuk titkos félelmeinket, szorongásainkat. Popper Péter szerint: „Egy másik emberhez való kapcsolódás megnöveli az egyén biztonságát és ezáltal csökkenti a szorongásait.” Egymással másképp társalgunk, mint a szüleinkkel, tanárainkkal, főnökeinkkel stb. Ez a cimboraszabadság lélekemelő. Megkönnyebbülünk, és jobb kedvre derülünk tőle. Bizakodás és remény tölt el, ha megoszthatjuk gondjainkat vele.

A barát a legjobb pszichológus is lehet: őszinte intelme elfogulatlan, jó tanácsa alkalmat ad arra, hogy más szemszögből, jóindulatúan teremtsünk rendet olykor zűrzavaros és sötét gondolataink között. A barátság azonban nem csupán mentálisan segít, intellektuálisan is sokat „profitálhatunk” belőle. Érzelmeink kielégítésének vágya kiegészül az értelmi szükségleteinkkel.

Csupán az igaz barát képes arra, hogy „úgy ítélje meg a másikat, mint az Isten, ne a cselekedetei szerint, de szíve rejtett szándékai szerint.” Ha olykor meg is bántjuk egymást, vagy olyat teszünk, ami nem helyes, testvérünk-barátunk akkor is mellettünk áll. Megvan a barátságnak az a hatalma, hogy békét teremtsen. Őszinte kommunikációval oldja meg az esetlegesen adódó konfliktusait – ez az igazi összetartozás. „Lábatokra kössétek fel az igyekezet saruját, hogy a békesség örömhírét terjesszétek!” (Pál apostol efézusbelieknek írt levele, 5-6.)

Nemcsak Pál apostol idejében, de most is szükségünk van hű barátokra, akikre időt szánunk; mert a jó barát „második önmagunk”, önfeledten kikapcsolódhatunk társaságában. Egy beszélgetés, egy jó vacsora és/vagy játék melletti „bulizás” rengeteg stresszt képes levenni rólunk. Vigaszt nyújthat akár veszteségünkben is, hogy tovább élhessünk. Ahogy a Prédikátor könyvében olvashatjuk: „Sokkal jobban van dolga a kettőnek, mint az egynek… Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedül valónak, ha elesik, és nincsen, a ki őt felemelje.”

 

Takács Viola


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162