Talita

Keresztény női magazin

Bozsik Yvette: “A cél a szeretet”

mirko_milan_yvette_foto_ivanyi_marcell
Minden ötödik órában
címmel Bozsik Yvette rendez darabot a családon belüli erőszak témájában, amit április 10-én mutatnak be az Átrium Film-Színházban. A rendezővel beszélgettünk.

Magyarországon minden ötödik órára jut egy a családon belüli erőszakhoz köthető bírósági ügy, de ez a „háziasított” erőszak sokkal gyakoribb és mélyebben gyökerező probléma, mint gondolnánk. Az áldozatok nagy része nő és gyerek, de valójában az egész társadalom érintett és sérül, ki áldozatként, ki elkövetőként, ki néma vagy éppen beavatkozó szemtanúként.

– Miért rendezed meg ezt a darabot?

– Orlai Tibor és Fullajtár Andrea kerestek meg, nyilván azért, mert tudták, hogy mindig is nyitott voltam a tabutémák iránt. Így volt ez a Vaginamonológokkal, de csináltam fogyatékosokkal is előadást. Szívesen állok az „áldozatok” mellé a színházzal, amit megfelelő eszköznek tartok a figyelem felkeltésére. Amikor a Kamrában a Lány kertben című darabot rendeztem, sok gyerekkori fájdalmat, félelmet sikerült kimondanom. A színház számomra terápia is, hiszen önismeretre kényszerít.

– Ehhez szükséges az őszinteség.

– Igen, csak akkor működik, ha nem divatból csinálsz valamit, ha nem egy formát rendezel csupán. Akkor valósulhat meg az a cél, hogy a néző ugyanúgy ránézzen önmagára, mint én a próbafolyamat alatt.

– Visszatérve az erőszakra, volt valaha részed benne?

– Gyermekkoromban és korábbi kapcsolataimban is éltem át lelki agressziót, ezek hatását elfojtottam magamban, de sok élmény a darab kapcsán felszínre került. Nagycsaládban nőttem fel, így nagyon fontos számomra a család, sokkal fontosabb, mint a karrier, vagy egy műalkotás. Mégis megdöbbentő tény, hogy a legtöbb bántás az embert a családjában éri. Sokszor éppen attól szenvedünk legjobban, akit a legjobban szeretünk. Ez a darab nem családellenes darab lesz, közösségformáló azonban szeretne lenni.

 – Sokszor beszélünk nők elleni erőszakról. Mit gondolsz erről?

– Tényleg többször bántalmaznak fizikailag a férfiak, mint a nők. De az is megdöbbentő számomra, hogy ezeket a férfiakat gyerekkorukban bántalmazták. Tehát ez valahogy továbbadódik. Az előadás célja, hogy a férfiak is elgondolkodjanak, bár úgy látom, hogy ez az egész egy bonyolult probléma. A nőkön is óriási a teher. Döbbenetes, amit a társadalom rájuk zúdít, például a divatlapokkal meg az egész fogyasztói társadalommal. A divatlapokban csak a külsőségeket hangsúlyozzák, gazdag és kigyúrt férfiakat ábrázolnak. Ettől kialakul bennünk egy kép, ami befolyásol, és nem figyelünk lelkünk belső sugallataira, így nem ismerjük fel az igazi társunkat, lelkünk másik felét. Aztán gyerekeket szülünk, és benne ragadunk egy rossz kapcsolatban.

– Az erőszaknak nem csak fizikai formái vannak.

– Igen, verbális és lelki agresszió is létezik. A nők is hibásak persze, mert gyakran nem lépnek ki még egy olyan történetből sem, amikor a gyereket a férj szexuálisan inzultálja, csak azért, hogy ne maradjanak egyedül.

bozsik_yvette_6028_foto_horvath_judit

– Ezek szerint nem egy feminista előadást szeretnél rendezni.

– Persze, hogy nem! Itt van például Vati Tamás, az egyik táncos, akivel már régóta dolgozom együtt. Három kislánya van, csodálatos apa. Neki is nehéz most a darabban, hogy többször bántalmazót kell alakítania. Nem szeretnék senkit megbélyegezni, sem a férfiakat, sem a nőket.

– Rossz példák vannak előttünk.

– Igen, szidjuk a másikat, kritizálunk, panaszkodunk. A médiában is az erőszak és az agresszió a hírértékű. Nincsenek pozitív hírek. Miért!? Így lesz elfogadott és természetes a „háború”, és nem a béke. Ez a légkör a családokra is kihat.

– Mi a célod?

– A cél, hogy jobban figyeljek a körülöttem élőkre. Hajoljak le a fiaimhoz, simogassam meg őket, kérdezzem meg, hogyan érzik magukat. A cél a szeretet.

16 éves balett-növendékként elkezdett független, avantgárd produkciókat készíteni. 1988-ban az Állami Balettintézetben balettművész diplomát szerzett. 1993-ban leszerződött a Katona József Színházhoz koreográfusként, azóta számos előadást rendezett is. Ugyanebben az évben megalapította saját társulatát Bozsik Yvette Társulat néven. 2000-től a Magyar Táncművészeti Főiskola meghívott tanára, 2003-2007 között a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán oktatott, majd 2008 óta docense, és koreográfiai tanszékvezetője. 1998-ban Hevesi Sándor-díjat, 2001-ben Érdemes Művész címet kapott, 2005-ben Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2006-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat. Két fia van, a kilencéves Milán, és a másféléves Mirkó.

 

Konkoly Edit

 

Nyitókép: Iványi Marcell
Második kép: Horváth Judit

Kapcsolódó cikkeinkből:

“Ki szavatol a lady biztonságáért?”


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162