Demokrácia az iskolában?
El tudna képzelni egy olyan iskolát, ahol a gyerekek maguk döntenek arról, hogy mit tanulnak és hogyan? El tudja képzelni, hogy a gyerekek kényszer nélkül szívesen ülnek a könyvek fölé? Vagy a gyermeknek szüksége van szabályokra, alkalmazkodásra, nevelésre, terelgetésre? A cikket vitaindítónak szánjuk.
Van egy maroknyi ember Egerben, akik szerint nemhogy működőképes, hanem egyenesen a leghatékonyabb az ilyen elven működő iskola. A Kavalkád Egri Pedagógiai, Művészeti és Környezetvédelmi Egyesület az Egymásért Integrált Szülői Közösség a Gyermekekért Egyesület támogatásával egy olyan demokratikus elveken működő óvodát és iskolát szeretne létrehozni, mely egyedülálló lenne nemcsak a városban, de országosan is. Eddig csak külföldön találni rá példát.
A mai demokratikus-közösségi elven működő iskolák alapjait A.S. Neill rakta le 1924-ben az angliai Leistonban létrehozott Summerhill nevű iskolájának megalapításával. A.S. Neill filozófiájának lényege, hogy minden gyerek a számára legmegfelelőbb módon tanul, nem kell tanulásra kényszeríteni, hiszen kedvező körülmények között a gyerekek szeretnek tanulni. A tanulás nem más, mint a világ jelenségeivel való megismerkedés.
Nemcsak Magyarországon, egész Európában egységesítő szemlélet uralkodik az oktatásban. Ez kiirtja a kreativitást, a vállalkozókedvet a gyerekből. A végén már kérdezni sincs kedve, egyszerűen visszamondja, amit kell.
– A demokratikus iskolában nincsenek a hagyományos értelemben vett tantárgyak és osztályok. Az irányzat arra a jól ismert, de a hagyományos oktatás által elfeledett tényre épül, hogy a tanulás kiemelkedő hatékonyságú, amikor mentes mindenféle kényszertől, és valódi érdeklődéssel párosul. A gyerekek az írást, az olvasást, a számolást nem célként, hanem eszközként használják a világ megismerésére – mondja Szlaukó Mónika a Kavalkád Egyesület elnöke.
– Számokkal nemcsak matematikaórán találkozunk, hanem a szabad játékban is. A tanulás kiscsoportban történik egy mentor segítségével. Ő az, aki támogatja a gyerekeket abban, hogy kibontakozzanak, mert itt az a kérdés, hogyan építse föl magát a gyermek. Ha megfigyeljük, az oktatási rendszerünk ismétlések sorozta. Fölösleges időrablás. Itt először azon a területen bontakozhat ki, ami leginkább érdekli, s erre épülhet rá a későbbi szerteágazó tudás.
– A kutatások azt mutatják, hogy az iskolába bekerülve három hét alatt veszítik el a tudásvágyukat az elsősök, a gyerekből egyszeriben tanulókká válnak. Annyi információt pakolnak a fejükbe, hogy nem marad hely a természetes kíváncsiságnak – kapcsolódik be a beszélgetésbe Rózsa Kinga, aki idén nyáron részt vett az EUDEC, vagyis az Európai Demokratikus Iskolák Szövetségének freiburgi konferenciáján.
Ez nem légüres térben történik. Ingergazdag környezetet kell biztosítani a számukra, fölkínálni a lehetőségeket. Összehasonlítva a hagyományos iskolarendszerrel, annál jobb eredményt produkál egy gyerek, minél több dologról dönthet.
Normális dolog különbözőnek lenni
– Itt nincs mérés, és nincs megbélyegzés. Természetes önbizalom és önkép alakul ki a gyerekekben. Nem sütik rá a bélyeget, hogy kettes tanuló. Az iskolai agresszió is a mesterségesen létrehozott versenyhelyzet eredménye. “Kettes vagyok? Megaláztatok? Akkor leverem a dühöm a társamon vagy a tanáron.” – veszi át a szót Mákosné Fehérvári Csilla, az Egymásért egyesület elnöke.
– A hagyományos iskolarendszerben az úgynevezett speciális nevelést igénylő gyerekeknek nehéz helytállni. Ha a törvényben előírt fejlesztéseket nem kapják meg időben, már nem tudnak fölzárkózni. Sem idő, sem ember nincs rá. A mentorrendszerben, amikor nyolc gyerek tartozik egy tanárhoz, az egyéni bánásmód is valóban megvalósul. Ha egyéni ütemben fejlődhet és bontakozhat ki, akkor fontos és megbecsült tagja lesz a közösségnek. Valóban integrálódik.
Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek?
– A demokráciából adódik, hogy itt mindenki egyenrangú – fűzi tovább a gondolatmenetet Somerville Adrienn. – Ha a felnőttek és a gyerekek közösen alkotják a szabályokat, akkor be is tartják azokat, mert magukénak érzik. A kölcsönös tisztelet és bizalom légkörében felelősséget érez a gyerek a saját előmenetele és a tanár iránt is. Csak a tanáron múlik, hogy el tudja-e engedni a hatalmat.
A demokratikus iskolákban nincs jelen a gyűlöletbeszéd, a gyerekek képesek a valódi párbeszédre, egymás meghallgatására és valódi konszenzusra. Működő közösségekben tanulnak, ahol senkit nem hagynak magára. Mindenki ugyanolyan fontos. Egy ember ügye hatással van az egész közösség életére, csak úgy mint a “felnőtt” demokráciákban. S mindennek mi a célja? A gyerek később aktív, öntudatos állampolgár legyen, aki tudja, hogy szabad, és szabadsága addig terjed, amíg nem akadályozza a másik szabadságát.
Az iskolaalapításhoz megkezdték az engedélyeztetéseket, 2013. szeptemberétől remélhetően beindul Egerben Magyarország első demokratikus-közösségi alapelven működő óvodája és iskolája. Az alulról jövő civil kezdeményezésként létrejövő intézmény köznevelési feladatokat is ellátna. Az új törvényi szabályozás megnehezíti azon szülők helyzetét, akik a gyermek korai életéveiben munkavállalásra kényszerülnek. A bölcsődei férőhelyek korlátozottak, az óvodai csoportok zsúfoltak, az egyéni bánásmódot igénylő gyerekek ellátása akadozik. Azok a gyerekek, is esélyt kaphatnának itt, akik nehéz szociális hátterük miatt bukdácsolva végzik, s emiatt túl korán befejezni kényszerülnek tanulmányaikat.
Életre hívták az Egri Demokratikus Integrált Tanulóközösséget, folyamatosan programokat, játszóházat, kézműves foglalkozásokat szerveznek. Bízva az együttműködésben elképzelésükkel megkeresték Eger Megyei Jogú Város önkormányzatát is. Az integrált-inkluzív óvoda és iskola indításához ugyanis egy épületre lenne szükségük. Erre a célra a Bem tábornok utcában lévő, jelenleg üresen álló épületet, a honvédség egykori gyengélkedője tökéletes lenne.
Forrás: Bocsi Rita/www.egriszin.hu
Iskolával kapcsolatos cikkeink:
Matild – egy iskola, amit szeretnek a gyerekek
Civilek menthetik meg a halálra ítélt iskolát
Utcagyerekek és a fizikai munka
Maria Montessori: „Segítek abban, hogy egyedül csinálhasd.”
Tweet