Egészségesebb, aki állatot tart?
Az állatokkal foglalkozó, állattartó emberek egészségesebbek, életminőségük jobb – erre a következtetésre jut egyre több kutatás és összehasonlító vizsgálat.
Némelyik előny meglehetősen nyilvánvaló – például aki rendszeresen sétáltatja a kutyáját, az rendszeresen mozog is valamit; a kutyasétáltatók szerteágazóbb közösségi életet élnek stb. –, másokra azonban nem is gondolnánk. Már önmagában az állatok megfigyelése is – hogyan úszik a hal, mosakszik a macska, játszik a kutya – kedvező változásokat indít el a szervezetünkben, mivel kutatások szerint már pár perc figyelem után is csökkenni kezd bennünk a stresszérzéssel összefüggésbe hozott kortizol hormon szintje, míg a szerotonin, a „boldogsághormon” szintje növekedésnek indul.
Szív- és érrendszer
Több, egymástól független vizsgálat is bizonyítja már, hogy a háziállatokkal való fizikai kapcsolat csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot. Az állattartóknál eleve kisebb a magas vérnyomás betegség kialakulásának az esélye. Egy kutyákkal folytatott kísérlet eredményei szerint főként a szőrös állatok tapintása okoz vérnyomás-, illetve pulzusszám-csökkenést – az állatainkkal folytatott beszélgetés kevésbé.
A statisztikai elemzés még azt is kimutatja, hogy az észak-amerikai állattartók körében alacsonyabb a „káros” LDL-koleszterin, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szintén fontos szerepet betöltő triglicerid szintje, mint a teljes populációban. Ugyanakkor ezt sokkal inkább az állattartói életmóddal hozzák összefüggésbe, semmint magukkal az állatokkal. Egy húsz évet átfogó, követéses vizsgálat azt állapította meg, hogy a macskatartók körében 40%-kal kevesebb szívroham alakult ki, mint a kisállatot soha nem birtoklóknál. Egy másik kutatás azt mutatta, hogy a szívrohamot követő egy évet arányaiban jelentősen több kutyatartó élte túl, mint háziállatot nem tartó. Összességében a szív- és érrendszeri betegségek kevésbé sújtják az állattartókat.
A kutatók sem tudják, miért, de a macskatartók körében különösen alacsony az agyi érkatasztrófák – szép magyar szóval: sztrókok – kialakulásának az esélye. Egyelőre mindössze spekulációk vannak arra vonatkozóan, mindez mire vezethető vissza. Egyesek úgy vélik, a macskáknak még a többi állathoz képest is erősebb nyugtató hatásuk van, míg mások inkább a macskatartó emberek személyiségében keresik az okokat.
Allergia, immunitás
A higiéniaelmélet megállapításai között található annak az oka, hogy az állatok közelségében felnövő gyerekek körében kevesebb allergiás betegség fejlődik ki felnőttkorukra, illetve erősebb immunrendszerrel rendelkeznek. A főként a kutyára és a macskákra fókuszáló kutatások szerint, amikor a gyermek az állat szőrén hordozott csírákkal, baktériumokkal, egyéb kórokozókkal kapcsolatba kerül, azok stimulálják az immunrendszerét, segítik annak fejlődését. Így felnőttkorban akkor sem alakul ki náluk allergiás reakció, amikor nagy mennyiségű allergén anyagokat – port, pollent stb. – lélegeznek be. Komolyan csökken ily módon az asztma, az allergiás arcüreggyulladás vagy az ekcéma kialakulásának az esélye.
Forrás: Egészség. Trend?
“Az egyetlen valódi okunk a derűlátásra: a macska. Ezt a kis prémes ragadozót semmi más módon nem lehetett volna ezer és ezer éven át hozzánk szelídíteni, mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró, feltétel nélküli szeretettel. A szépsége abszolút imádatával – a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával. Ha ez sikerült, az emberiség nem lehet egészen elveszve.” (Ottlik Géza)
Kép: Polcz Alaine a II. világháború idején Trilette nevű macskájával, akit vitt magával mindenhová még a meneküléskor is. Forrás
Ajánljuk állattartással kapcsolatos korábbi cikkeinket:
Ha Bettit időben ivartalaníttattuk volna…
Tweet