Expedíciós tapasztalatok
Jelenleg a Föld lakosságának hatalmas része nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez, Európában 17-szer gyorsabban pusztul (erodálódik) a termőtalaj, mint ahogy újratermelődik és hulladékaink beborítják az egész Földet… Két magyar hajós: Blaskovich Ákos és Csák Attila ezekre az intő jelekre hívta fel a figyelmet „80 liter alatt a Föld körül” c. expedíciójával, melynek élménybeszámolóit és tapasztalatait 2012. szeptember 20-ától 9 magyar nagyvárosban ismerhetjük meg.
A hajós ember bölcsen kell sáfárkodjon erőforrásaival, mert lehetőségei jóval korlátozottabbak, mint a szárazföldi utazónak. Be kell osztania az ivóvizet, jól kell megválassza élelmét és csak a legszükségesebb dolgokat szabad magával vinnie, hogy ne terhelje túl hajóját.
Környezetbarát élőkészületek
„Indulásunk előtt felszereltünk hajónkra egy szélgenerátort, és két nagy méretű napelemet, gondolván hogy energia ellátásunkat így tudjuk biztosítani utazásunk során. Sok segítséggel megbecsültük milyen teljesítményre lehet szükség mind napelemből, mind akkumulátorból. Most már tudom, jól számoltunk. Amit este lefogyasztottunk, azt nappal mindig pótolta a rendszer. A Karib-térségben hajózva, még ha kikötőbe is tévedtünk, parti áramra akkor sem csatlakoztattuk a hajónkat. Az áramellátásunk biztosítva volt, pedig ment a hűtőszekrény, az autópilóta, a jelzőfények, a kabinvilágítás, a hűtőventillátorok, a radar, és az inverter is (12 voltból 220 voltot állított elő), aminek az energia fogyasztása jelentős volt. Reggelre általában 12.2 voltra csökkent az akkuk teljesítménye, de délre 12.8 volt, estére 13 voltot mutatott a műszer. Egy meleg éjszaka (31 Celsius fok) a kabinomban ventillátorral kavargattam a levegőt, hogy ne az izzadságomban úszva aludjak. Közben hallottam, a kinti szélgenerátor is dolgozott. Kint a generátor, bent a ventilátor pörgött. Jó érzés volt úgy használni az energiát, hogy a másik oldalt azonnal pótolta a természet.” – meséli Blaskovich Ákos, zöld felfedező.
A Föld túloldalán sem használják ki a napenergiát
A Karib-térségben azonban nem látni napelemet, napkollektort a házak tetején, pedig nagyon drága a szigeteken az energia. Több helyen nincs melegvíz, mert drága. Egy napkollektorral egy család egész évi melegvíz előállítását meg lehetne oldani. Ehelyett mindenhol megy a klíma, a boltokat 19, a lakásokat 21 fokra hűtik. Napelemeket nem használnak, pedig nagyon sokat tudnának megtakarítani, hisz a napos órák száma nagyon magas, és a nap beesési szöge is közel 90 fok. Itt lehet energiát termelni, mégsem teszik. A kikötőkben nagy motoros jachtok állnak, amikben éjjel-nappal megy a légkondicionáló. Több áramot fogyaszt, mint egy kis afrikai falu… Mérhetetlen a pazarlás.
Vajon meddig tartható fent ez a folyamat!?
Szemét dolog ez…
„Utunk során, akármilyen elhagyatott, civilizációmentes területen értünk partot, egész biztosak lehettünk, hogy pár száz PET-palackba ütközünk. …
Nekünk a vízkészítő berendezésünknek köszönhetően, nem kellett nagy készletet felhalmozni palackos vízből, csak vésztartaléknak vittünk magunkkal. A kérdés az volt, hogy kapcsolódik energiatakarékos utunk, és vízfogyasztásunk a hazai léthez és főképp a pénztárcánkhoz? Az természetes, hogy azokon a területeken, ahol nincs iható csapvíz, ott palackos ásványvíz forgalmazása elengedhetetlen. De Magyarországon? A Kárpát-medence jelentős vízgyűjtő terület, ivóvíz hiányról nem beszélhetünk. Hazánkban a csapvíz is sok helyen jobb minőségű, mint más országokban a palackos víz. Mégis valamiért, talán úri passzióból, egyre több palackos vizet fogyasztunk. Ahol én lakom, egy kicsi faluban, sajnos a vezetékes víz klóros és nagyon kemény.
„Ha hazaérek, az lesz az első dolgom, hogy bocsánatot kérek gyermekeimtől, azért amit még ők nem is sejtenek.” (Blaskovich Ákos)
Minden csepp, ami felszárad, nyomot hagy a tárgyakon. Egy kis szerkezet (aktív szénszűrő) beépítésével a klórt és a vízkőképező anyagot (műgyantás vízlágyítóval) egyszerű kivonni a vezetékes vízből. Jó minőségű ivóvizet nyerve, sok palack hazacipelésétől mentettem már meg magam, és persze pénzem sem vízre költöm!”– vallja Ákos, aki már otthon is alkalmazza ezt a praktikát.
Mit tehetünk mi?
Számtalan olcsó praktika áll rendelkezésünkre, nem kell egyből a költségesebb megújuló energia-rendszerekkel kezdenünk háztartásunk zöldítését!
– igyunk csapvizet, szódát, vagy szikvizet palackozott ásványvíz helyett!
– gyűjtsük az esővizet!
– komposztáljunk és ezzel felezzük meg hulladékunk mennyiségét!
– drága és környezetromboló anyagok helyett takarítsunk ecettel és citrommal!
A hazai „Expedíciózz a háztartásban!” c. kampány 9 helyszínén öt fő témakörrel találkozhatunk: öko-építészet, környezetkímélő vegyi-anyagok használata, hulladékcsökkentés, energiatakarékosság és víztakarékosság. A helyi környezeti tanácsadók utcai standjainál javaslatokkal, információkkal, kiadványokkal vérteznek fel majd minden érdeklődőt, aki a környezettudatosság és a háztartászöldítés útjára szeretne térni.
Hankó Gergely / expediciozzokosan.hu nyomán
Cikkeink hasonló témában:
Tippek a víztakarékosságra
Villanyböjt
Tweet