Talita

Gyíkok a tenyerünkben

Nyáron különös kalandunk volt a Balaton mellett. Gyíkfészket találtunk!

Nem kimondottan nyaralni érkeztünk a Balatonra, hanem elvállaltunk egy munkát jutányos és baráti áron: egy nyaraló farészeit kellett átfestenünk. Azt gondoltuk, a munka mellett elég időt tudunk majd a vízparton tölteni a gyerekekkel, és így a családunk számára ez nyaralás is lesz.
Sajnos a dolog nem pont úgy alakult, ahogy terveztük.
A városka 7 km-re volt a parttól, és a kiszámolt benzinkészletünkkel nem tehettük meg, hogy naponta kétszer forduljunk a part és a kifestendő ház között. Így maradt az a lehetőség, hogy esténként megyünk csak le a vízhez. Ám a házról elküldött képek alapján nem derült ki, hogy az óriási, cikornyás fa-teraszkorlát és a nyílászárók szinte teljesen szétszáradtak és tönkrementek. Nem csak festeni kellett, hanem lekaparni, lecsiszolni egy jókora réteget, hogy festhetővé váljon. Az ott töltött öt nap alatt Zolival, a férjemmel és legnagyobb lánykánkkal reggeltől estig csiszoltunk, festettünk. Fiunk, Ákos is besegített. Minden nap 10-12 órát dolgoztunk, hogy az itthon maradt munkákra hazaérjünk. A gyerekek minden nap várták az estét, amikor végre kimegyünk a partra.
Akadt azért a számukra egy-két élmény-ajándék is a türelmükért és kitartásunkért cserébe, ezek közül a legkülönlegesebb a gyíkfészek felfedezése volt.

A gyerekek megrémültek, amikor azt vették észre, hogy a homokozó „rendeltetésszerű” használata mellett feldúltak egy gyíkfészket. Két tojás megsérült, ám figyelmes ápolásuknak köszönhetően a kis koraszülött gyíkocskák néhány óra elmúltával már maguk vadásztak a fűben. Óriási élmény volt látni életük kezdetét, és sikerült néhány képet készíteni róluk!

Tanakodtunk, mit adjunk nekik enni? Gondoltam, mutassák meg maguk, mit kérnek. Jó volt látni, ahogy a pár órás kis gyíkocskák a fűben keresnek egy alkalmas hangyalyukat, vehemens mozdulatokkal beásnak, ezzel felhergelik a hangyákat, majd az előkandikáló állatkák közül néhányat gyorsan lenyelnek, a többiek csípése elől menekülve odébbállnak.

Nagy volt a kísértés, hogy megtartsuk őket, ám egy beszélgetést követően mind úgy döntöttünk, maradnak, ahová születtek. Szabadon.

Révész Melinda

Révész Melinda korábbi cikkeiből:

Sárkányeregetés, akár decemberben is!