Henri Boulad-ra várva
Henri Boulad, a 83 éves egyiptomi-libanoni jezsuita szerzetes pap július 17-én a Párbeszéd Háza vendége lesz. A XVI. Benedekhez írt levele néhány éve bejárta a világot, és sok európai az ő előadásai révén értette meg, hogy az iszlám térhódítását kontinensünkön nem szabad félvállról venni.
Boulad atya 1931-ben született Alexandriában, s már származása révén is megtapasztalta a Közel-Kelet nemzeti, nyelvi sokszínűségét. Édesapja szír, édesanyja olasz származású, miközben a keresztény család francia nyelvű, ez Boulad anyanyelve is. Kamaszként kapta hívatását, 19 évesen lépett be a jezsuita rendbe, 1963-ban szentelték pappá. A jezsuitákra jellemzően hosszú ideig tanult, Franciaországban filozófiát, Libanonban teológiát, az Egyesült Államokban pszichológiát és pedagógiát. Három doktorátust szerzett. Visszatérve Egyiptomba az ifjúság nevelésében, a szociális munkában vett részt, ill. lelkigyakorlatokat vezetett. A Caritas-ban vezetőként dolgozott, a regionális szervezet elnöke, a római Caritas-központ alelnöke. Volt a rendtartomány vezetője, szerzetesi előljáró.
Henri a papa mellett 1940-ben
Évente nagyobb körutat tesz, ezek során már többször járt hazánkban is. Számos lekiségi könyv szerzője, s az iszlámról is írt egy összefoglalást.
“Négy földrész mintegy ötven országában jártam, körülbelül harminc művem jelent meg tizenöt nyelven, többek közt franciául, arabul, magyarul és németül.”
Boulad korunk egyik legjelentősebb misztikusa, akit áthat a nagylelkű, megbocsátó szeretet, a remény – még akkor is, amikor látja, az egyiptomi, közel-keleti keresztények komoly veszélynek, üldöztetésnek vannak kitéve. De látja azt is, hogyan tör előre az iszlám Európában, sőt, talán ő volt az első, aki a toleranciát szélesen, sokszor önsorsrontó módon értelmező európaiakat megpróbálta figyelmeztetni erre. Válasza a veszélyekre mégsem a fundamentalista bezárkózást, a tradicionalista elitizmust tekinti alapnak, hanem éppen ellenkezőleg, csak a szeretet szabadságára építő, nyitott, párbeszédre képes egyházat tekinti hatékonynak az iszlám előretöréssel szemben.
“Néhány éve Münsterben bementem egy könyvesboltba, hogy lássam, mennyire fogynak a könyveim. A kirakatban a „Jézus legendája”című német nyelvű könyv fogadott. Ezen nem lepődtem meg, hiszen Európában gondolatszabadság van. De megkérdeztem a tulajdonostól, kapható-e nála Salman Rushdie „Sátáni versek” című műve. Azt felelte, hogy ezt is kitette a kirakatba, de be kellett vennie, nehogy az iszlámisták szétverjék a boltját. Münsterben, ami pedig keresztény város, meg lehet kérdőjelezni Jézus történelmi személyiségét, de jaj annak, aki az iszlám ellen mer szólni! Hova tartunk? Jelenleg Európában divat kritizálni a pápát, a püspököket és a katolikus egyházat, de amint az iszlámot illetné az ember kritikával, azonnal rasszizmussal és a tolerancia hiányával vádolják.”
Boulad azok közé tartozik, akik megélik a II. Vatikáni Zsinat eredményeit. Tudja, hogy a zsinat hatása nem jutott el mindenhová, de bízik benne, hogy ez még megtörténhet. A XVI. Benedeknek írt levelében nagyon pontosan vázolja fel azokat a problémákat, amelyekkel az egyháznak foglalkoznia kell. Ott egy ökumenikus szinódus összehívását javasolja, amelyen a nehéz kérdéseket meg lehetne vitatni.
Kérdés, amit akár július 17-én is fel lehet tenni neki, hogyan látja, Ferenc pápának sikerül-e előre lépni a problémák orvoslásában.
A reggeli kopt szentmise, az esti előadás mellett Boulad atya két lelkigyakorlatot is tart Püspökszentlászlón, az Életrendezés Házában. Lelki vezetőként éli és közvetíti Szent Ignác tanítását: megtalálni Istent mindenben, s minden emberben Jézus arcát felfedezni. Jó lenne ezt megtanulni tőle!
“Jézus ma azt mondja nekünk: ‘Én szeretlek, úgy, ahogy vagy, szeretlek bűnösen, mosdatlan kézzel, nem várok arra, hogy megtisztulj. Ahhoz, hogy szeresselek, nem kell szmokingban megjelenned, sem pedig nyakkendővel. Piszkosan, bűnösen, hibáiddal együtt, amelyekről nem vagy képes leszokni, és a problémáiddal együtt, amelyekben nyakig elmerültél. Ne fuss előlem! Gyere! Szeretlek olyannak, amilyen vagy!’ “
Kóczián Mária
Kapcsolódó írásainkból:
Henri Boulad SJ az eucharisztiáról és a liturgiáról
Tweet