Talita

Keresztény női magazin

Híres magyar nők – Erzsébet, „a magyarok királynéja”

1837. december 24-én született Erzsébet, Magyarország királynéja és Ausztria császárnéja. A királyné, aki honfitársainktól a Sissi becenevet kapta, hihetetlenül népszerű volt Magyarországon.

A Wittelsbach bajor hercegi családból származott, Münchenben született 1837. december 24-én. Hét testvére volt, akik közül egyik nővérét, Ilonát szánták az uralkodó feleségének. Ferenc József azonban Erzsébetet választotta, ami arra utalt, hogy szerelmi házasság volt, bár később nem bizonyult problémamentesnek. Sissit kora egyik legszebb asszonyának tartották.

A házasságot nagy pompával kötötték meg 1854-ben Bécsben. A fiatal hercegnő azonban nem tudta elfogadni a császári udvar szigorú etikettjét, így mindvégig nagyon feszült volt a viszonya anyósával, Zsófia főhercegnővel. Az államügyek miatt férjével kevés időt tudott együtt tölteni. A művelt királyné német anyanyelve mellett angolul, franciául és csehül is beszélt.

Két leánya után (Zsófia és Gizella) 1858-ban megszületett Rudolf, a várva várt trónörökös.

Ennek ellenére Erzsébet házassága kezdett tönkremenni. Életének első nagy tragédiáját jelentette, hogy Zsófia lánya tífuszban meghalt. 1859-ben idegrendszeri betegség miatt az orvosok levegőváltozást javasoltak neki. Madeirára, Korfura és Velencébe utazott, és csak két év múlva tért vissza Bécsbe. Utazásai során kezdődtek meg magyar kapcsolatai, amikor megismerkedett a Hunyadi testvérpárral, és elkezdett magyarul tanulni.

Visszatérése után pozíciója megerősödött az udvarban, és nagyobb hatást tudott gyakorolni a férjére. Ekkor vált „a magyarok királynéjává”, és tökéletesen megtanult magyarul. Magyar társalkodónője, Ferenczy Ida bizalmas barátnője lett annak ellenére, hogy köznemesi származása miatt az udvarhölgyek nehezen fogadták be.

Ritkán avatkozott be az államügyekbe, de akkor a magyarság érdekeiért küzdött. A kortársak szerint ebben nagy szerepe volt gróf Andrássy Gyulának, a későbbi miniszterelnöknek, akivel baráti viszonyban állt. Korabeli pletykák szerint szerelmes is volt belé.

A kiegyezés után (1867) férjével együtt a budai Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom) koronázták meg. A nemzet ajándéka az uralkodópár számára a Gödöllői kastély volt, ami Sissi kedvenc tartózkodási helye lett. A százezer aranyforint koronázási ajándékot a királyné javaslatára a szabadságharc hadiözvegyei és hadiárvái kapták. A „magyarok királynéja” a budai várpalotában szülte meg kedvenc gyermekét, Mária Valériát 1868-ban.

Életének második nagy tragédiája 1889-ben következett be. Mayerlingben, rejtélyes körülmények között meghalt a fia, Rudolf trónörökös. Szerelmével, Vetsera Máriával együtt valószínűleg öngyilkosságot követtek el, de voltak, akik gyilkosságra gyanakodtak. Ezt követően a királyné élete végéig feketében járt, és már csak nagyon kevés hivatalos megjelenést vállalt. Idejét utazgatással töltötte. Magyarországot utoljára a millenniumi ünnepségek alkalmával látogatta meg.

1898. szeptember 10-én hajókirándulásra indult kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel Genfben. A hajóállomáson egy olasz anarchista, Luigi Lucheni megtámadta, és egy hegyes reszelővel szívtájékon szúrta. A szoros fűző miatt Erzsébet először nem érezte a súlyos sebesülést, saját lábán ment fel a hajóra, ahol összeesett. Ekkor állapították meg súlyos sérülését, szállodájába vitték, de az orvosok már nem tudtak rajta segíteni.

Gyilkosát a járókelők fogták el, és adták át a rendőrségnek. Büszke volt tettére, és örömmel értesült arról, hogy áldozata meghalt. Vallomása szerint valamelyik uralkodócsalád tagját akarta megölni. Eredeti célpontja az orleansi herceg volt, de ő nem jött el Genfbe, így esett a választás a királynéra, akiről tudta, hogy nem szigorúan őrzik. Luchenit életfogytiglani börtönre ítélték, és 1910-ben cellájában felakasztotta magát.

A népszerű királyné halálhírét Magyarországon mély gyásszal fogadták. Emlékét a nemzet megőrizte, első szobrát Stróbl Alajos készítette. Nevét azóta is utca őrzi Budapesten (Erzsébet királyné útja), de róla nevezték el többek között a legszebb budapesti hidat (1902) és a János-hegyi kilátót. A legnépszerűbb magyar királyné volt, és nagy szerepe volt abban, hogy a magyarok még a szabadságharcot leverő férjét is elfogadták, és a Ferenc Jóska becenév bizonyos szeretetre utalt. A Sissi életéről készült filmet nagy sikerrel vetítették Magyarországon.

 

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1944)
33. Salkaházi Sára (1899-1974)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162