Híres magyar nők – Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilma (1847-1922). Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, az ottani családi kastélyban.
A gróf szentgyörgyi Hugonnai család sarja, családja ötödik gyermekeként született. Apja gróf szentgyörgyi Hugonnai Kálmán, anyja tomesti Pánczély Riza. Vilma testvérei mellett nőtt fel a hatalmas kastélyban, ahol tbcben szenvedő édesanyja nem sokat tudott foglalkozni vele. A fertőzésveszély miatt a grófnő nem engedte magához közel a gyermekeit.
Nem volt boldog gyermekkora a nagytétényi kastélyban. Hiányzott neki a szülői szeretet. Alapismeretei megszerzése után a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulója lett. Tanulmányai után hazavágyott, de a nagytétényi kastélyban is csak a hűvösség várta. Vilma lázadó szellemű, világra kíváncsi természetű leányzó volt. Érdekelték a természettudományok, de abban a korban a lányoknak nem volt lehetőségük a továbbtanulásra.
18 éves korában férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, akinek viszont nem volt tudományos érdeklődése. Sokkal inkább érdekelte a kártya és a dorbézolás.
Később el is kártyázta a vagyonát. Bár ebből a házasságából Vilmának született egy gyermeke, a tudományos érdeklődése egészen Zürichig hajtotta, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre. Férje elengedte ugyan, de anyagilag nem támogatta, ezért a grófkisasszony igen nehéz körülmények között tengette az életét.
A nehéz körülmények ellenére orvosi diplomát szerzett, 1879-ben Zürichben orvossá avatták. Egy ideig az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott. De ő nem svájci karrierre vágyott, hazatért Magyarországra, hogy itt gyakorolja orvosi hivatását. Ez viszont nagy akadályba ütközött: hiába kérte orvosi diplomájának elismerését, az akkori magyar törvények ezt nem tették lehetővé. Hogy mégis dolgozhasson, szülésznői diplomát szerzett, és ezen a területen segített a rászorulókon. Ez saját maga számára is megélhetési lehetőség volt, mivel addigra már elvált a férjétől, ezért betegek sokaságát kezelte.
1887-ben fordulat állt be az életében. Férjhez ment Wartha Vincéhez, aki vegyész és műegyetemi tanár volt. Kislányukat Vilmának keresztelték. A férj kérésére inkább tudományos, elméleti tevékenységgel próbálta szolgálni embertársait: „A nők munkaköre” című írása után segített németből magyarul megjelentetni „A nő mint háziorvos” című könyvet. Számtalan más írása is jelent meg.
Természetesen nem adta fel diplomájának elismertetését sem. Ez 1897-ben meg is történt, Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ettől kezdve hivatalosan is a nők és a szegény betegek orvosa lett.
Mit köszönhetünk még neki? Lelkes kezdeményezője lett a nők szellemi képzésének, a leánygimnáziumok szervezésének. Tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismérveit. 1914-ben még katonaorvosi tanfolyamot is végzett – ekkor már 67 éves volt –, hogy az I. világháború sebesültjeinek segíthessen. Betegmegfigyelő állomásokat szervezett, és munkájának hála sok száz vöröskeresztes nővér és számos orvosnő társult a kezdeményezéséhez. Ők azóta szereztek orvosi diplomát magyar egyetemen, mióta Hugonnay doktornő ezt kiharcolta.
Az első magyar orvosnő 1922. március 25-én halt meg Budapesten. Hamvai a Kerepesi úti temetőben nyugszanak. Nevét iskolák és szobrok őrzik. Életéről Kertész Erzsébet írt olvasmányos regényt Vilma doktorasszony címmel. Annak idején a csíkos könyvek sorozatban jelent meg, teenager leányainknak még most is jó szívvel ajánlom elolvasásra.
1897. május 14-én, 50 éves korában végre doktorrá avatták az első magyar orvosnőt.
Minden orvosnak készülő magyar leánynak példaképül ajánljuk dr. Hugonnai Vilma grófnőt.
Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők
1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)
Illusztrációk: Antalffy Yvette
Hires Magyar Nők – kalligráfiái video
A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)
Tweet