Talita

Keresztény női magazin

Híres magyar nők – Salkaházi Sára

1899 május 11-én született Salkaházi Sára.

Salkaházi Sára a XX. századi magyar nőmozgalmak egyik kiemelkedő alakja volt. Egész életében három szilárd elv vezérelte: magyarsága, Istenbe vetett hite és embertársai szeretete. Elveiért a mártírhalált is vállalta.


1899-ben született Kassán, osztrák származású családban. Eredeti neve Schalkház Sarolta Klotild volt. Szülei (Schalkház Lipót, Stiller Klotild) származásuk ellenére magyarnak vallották magukat, és három gyermeküket is ebben a szellemben nevelték. Az édesapja korán meghalt, így Sárát és testvéreit édesanyjuk nevelte fel, aki a kassai Schalkház Szálló részvénytársaság igazgatósági tagja volt.

Sára a tanulmányait Kassán végezte, elemibe a kassai Orsolya nővérek iskolájába járt. Mély vallásos meggyőződése már akkor kialakult. Azután tanítónői diplomát szerzett, de később bevallotta, hogy a tanítás nem igazán vonzotta. Hamarosan szakítania is kellett ezzel az életpályával.

A trianoni békediktátum elszakította a Felvidéket az anyaországtól. Az új csehszlovák kormány hűségeskü letételére kötelezte a közalkalmazottakat, köztük a pedagógusokat is. A magyarságára mindvégig büszke Sára ezt megtagadta, így el kellett hagynia a pedagóguspályát.
Figyelme ezután az újságírás felé fordult. Cikkeket írt a kassai Esti Újság számára, és más felvidéki magyar lapoknak. Álneve Syphax volt, és könyvkötőként is dolgozott. 1922-ben menyasszony lett, jegyben járt édesanyja egyik ismerősével, egy gazdatiszttel. Jegygyűrűjét azonban visszaküldte, mert úgy gondolta, hogy más hivatása van, nem a házasság.

Egyre többet foglalkozott szociális és politikai kérdésekkel. 1925-ben tagja lett a Keresztényszocialista Pártnak. Az újságírás mellett egy novellás kötetet is megjelentetett Fekete furulya címmel. Életében azonban az jelentett döntő fordulatot, amikor kapcsolatba került a Slachta Margit által vezetett Szociális Testvérek Társaságával. A Társaság tagjai eleinte gyanakodva fogadták Sárát viszonylag modern életmódja miatt. Ő azonban gyorsan alkalmazkodott a Társaság szabályaihoz, és nagy erőfeszítések árán még a dohányzásról is lemondott. 1930-ban pedig letette az esküt, hogy betartja a Társaság alapelveit.

Egyre nagyobb részt vállalt a karitatív tevékenységekben, segítette a gyermekkonyhákat és a szegényházakat. Főként Kassán és Komáromban dolgozott. Szerkesztője lett a Katholikus Nő című folyóiratnak. Azt tervezte, hogy missziós munkát vállal Brazíliában, ezért 1937-ben Budapestre költözött, és megszerezte a magyar állampolgárságot. A misszióra azonban a világpolitikai események miatt nem került sor.

1941-ben országos vezetője lett a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szervezetének. A lapszerkesztés mellett gyűléseket tartott, és szegényházak számára gyűjtött. 1943-ban végre sor került IV. Béla király lányának, Margitnak a szentté avatására. Sára erre az alkalomra misztériumjátékot írt Fény és illat címmel, amit az Erkel Színházban mutattak be.

1944 a magyar történelem tragikus időszaka volt. Az országot megszállta a német hadsereg, és megkezdődött a zsidóság deportálása. A német befolyás ellen Sára már korábban is tiltakozott. 1942-ben német hangzású nevét Salkaházira magyarosította. A Szövetség Bóbita utcai központjában sok zsidó is menedéket talált, de 1944 végén a nyilasok razziát tartottak, és néhány embert letartóztattak.

Salkaházi Sára nem tartózkodott az épületben, így elkerülhette volna a letartóztatást. Ezt azonban a Szövetség főnöknőjeként méltatlannak tartotta. Társaival együtt a Dunaparton agyonlőtték. A zuglói nyilasperben egyik szemtanú azt vallotta, hogy Salkaházi Sára kivégzése előtt letérdelt, keresztet vetett, és arcát az ég felé fordította.

1972-ben az izraeli Jad Vashem Intézet a Világ Igazai közé sorolta. 2006-ban a Szent István Bazilika előtt Erdő Péter bíboros boldoggá avatta. Ebből az alkalomból Schweitzer József főrabbi is méltatta beszédében Salkaházi Sára tevékenységét. Kivégzésének színhelye 2010-ben kapta meg a Salkaházi Sára rakpart nevet. A Bóbita utcában nevét emléktábla őrzi, a kassai dómban pedig 2013-ban szobrot állítottak tiszteletére.

Tiszteletére 2008-ban felavatták Budapesten az újpalotai boldog Salkaházi Sára római katolikus plébániatemplomot és közösségi házat. Iskolát, teret, alapítványt neveztek el róla itthon is, de a Felvidéken is őrzik az emlékét. Életével nagyszerű példát mutatott az utókor számára. Elveiért, hitéért a mártíromságot is vállalta.

 

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162