Talita

Keresztény női magazin

Híres magyar nők – Slachta Margit

Margit napon egy XX. századi  keresztény feministáról – Slachta Margitról (1884-1974) szólunk. 

A 20. század elején indultak meg azok a nőmozgalmak, amelyek a nők egyenjogúsításáért és a női választójogért harcoltak. Ennek egyik magyar képviselője volt Slachta Margit, aki magát keresztény feministának tartotta, de semmiben sem hasonlított a mai, magukat feministának nevező radikálisokhoz.

1884-ben született Kassán lengyel eredetű nemesi családból (vezetékneve erre az eredetre utal, a slachta szó ugyanis a lengyeleknél a nemesség elnevezése volt.) Mindkét szülő (Slachta Kálmán, Saárossy Borbála) földbirtokos családból származott. Margitnak öt leánytestvére volt, akik közül négyen élték meg a felnőttkort.
Tanulmányait Kassán kezdte, az elemi iskola után a leányiskola felsőbb évfolyamának növendéke volt. A tanári pálya vonzotta, ezért beiratkozott a Miasszonyunk Nővérek Tanárképzőjébe Kalocsán. Német-francia szakos tanári diplomát szerzett, és mély vallásos meggyőződése már akkor kialakult. Ez egész életében végigkísérte, és alapvető életfilozófiájává vált. Németországi tanulmányútja után 1906-1907-ben a győri polgári leányiskolában tanított. Ezt követően nevelőtanár lett Budapesten a Csalogány utcai tanítóképzőben.

1908-ban fontos változások történtek a családjában. Apja ekkor magas beosztásban dolgozott, a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Felelőtlen vállalkozásai miatt csődbe jutott, ezért feleségével és három kisebb gyermekével kivándorolt Amerikába. Margit otthon maradt, és élete hamarosan a politika és a szociális munka felé irányult.

A 19. század végén adta ki XIII. Leó pápa Rerum Novarum című enciklikáját, amely korszakalkotó változásokat indított el. A pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy az új helyzetben az egyháznak több gondot kell fordítania a munkások problémáira, és ezzel életre hívta a keresztény szociális mozgalmat. Ennek egyik eredményeként Magyarországon Pálffyné Károlyi Geraldine grófnő 1906-ban megalapította a Katholikus Nővédő Egyesületet, majd 1908-ban Farkas Edit a Szociális Missziós Társulatot.

Mindezek döntő hatást gyakoroltak Slachta Margit életpályájára. Csatlakozott a Missziós Társulathoz, amely nem volt szerzetesrend. Tagjai nem tettek nyilvános fogadalmat, csak magánfogadalmat, amelyben kötelezték magukat a rend alapelveinek betartására. Margit ettől kezdve szakított a tanítással, és életét a szociális munkának szentelte.

Missziós nővérként előadókörutakon vett részt, adományokat gyűjtött, és fontos szerepet játszott a társulat erdélyi szervezeteinek kiépítésében. Szociális iskolát alapított, és részt vett a Keresztény Nő című folyóirat szerkesztésében. Egyik vezetője lett a Keresztény Női Tábor nevű politikai szervezetnek.

A világháború elvesztése után Magyarországon zavaros politikai helyzet alakult ki. 1920-ban nemzetgyűlési választásokra került sor, ahol az ország történetében először a nők is szavaz-hattak. Slachta Margit neve akkor már országszerte ismert volt, és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja őt jelölte képviselőként a budapesti I. választókerületben. Margit nagy fölénnyel nyert, így ő lett az első magyar női országgyűlési képviselő.

1922-ig volt a parlament tagja, amikor pártja egyesült a Kisgazdapárttal, és létrehozta az Egységes Párt nevű új kormánypártot. Ennek már Margit nem volt a tagja. Parlamenti munkájában nagyon aktívnak bizonyult, 28 beszédet tartott elsősorban a nők helyzetéről és szociális kérdésekről.

1923-ban szakított korábbi munkatársával, Farkas Edittel, aki a szervezetet szerzetesrendként akarta újjászervezni. Margit nem akart szerzetesnő lenni, bár az apácákhoz hasonló ruhákban járt. Létrehozta a Szociális Testvérek Társaságát, amelynek 1963-ig főnöknője volt. 1930-ban megindította a Lélek Szava című folyóiratot, amelyben cikkek jelentek meg a náci ideológia ellen. Margit felemelte a szavát a munkaszolgálatosok érdekében és a zsidótörvények ellen. Amikor nyilvánosságra került a szlovákiai zsidók deportálása, Margit Rómába utazott, és kihallgatásra jelentkezett a pápánál. Felkérte XII. Piust, hogy lépjen fel a zsidók védelmében, amire a pápának természetesen csak korlátozott lehetősége volt.

1944-ben az ország német megszállás alá került. A Sztójay kormány betiltotta a Keresztény Női Tábor tevékenységét. Ennek ellenére a szervezet sok üldözöttet bujtatott Thököly úti központjában. (Például Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, Rusznyák Istvánt).

A háború után Margit újra politikai pályára lépett. Az 1945-ös választásokon parlamenti mandátumot szerzett a Polgári Demokrata Párt jelöltjeként. Az országgyűlésben az ellenséges légkör és a megalázó közbekiabálások ellenére szilárdan kitartott elvei mellett. Nem támogatta a köztársaság kikiáltását, mert szerinte a megfelelő államforma a királyság lett volna.

1947-ben a hírhedt kékcédulás választásokon a Keresztény Női Tábor négy mandátumot szerzett. Ekkor már megkezdődött a kommunista diktatúra kiépítése. Slachta Margit utolsó parlamenti beszédét 1948-ban tartotta, amikor szót emelt az egyházi iskolák államosítása ellen.
1949-ben még indulni akart a választásokon. Ez azonban már nem volt demokratikus választás, és indulását nem is engedélyezték. Belátta, hogy az új kommunista rendszerben nincs több lehetősége, ezért külföldre távozott. Először Ausztriában élt, majd az USÁ-ba költözött. Nemes Borbála néven a Szabad Európa Rádió munkatársa volt.

1956-ban már nagyon beteg volt (súlyos érelmeszesedésben szenvedett), de még próbált segíteni a magyarországi menekülteken. Ezt követően már egészségi állapota miatt nem vállalt aktív politikai szerepet. 1974-ben, 90 éves korában hunyt el Buffaloban. Berkeley Springsben (Nyugat-Virginia) az Alba Regia kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Izrael állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és emlékére fát ültettek a Yad Vashem emlékparkban. Slachta Mar-git magát feministának nevezte, ami annyiban igaz, hogy egész életében a nők jogaiért küzdött. Nem abban az értelemben, ahogy ezt a mai modern feministák teszik, akik sokszor lejáratják a női méltóságot.

Slachta Margit harcolt a nők egyenjogúságáért, ugyanakkor nagyon fontosnak tartotta a nők családon belüli szerepét. Erről parlamenti beszédeiben is tanúságot tett. Kiemelkedő személyiség volt, akinek neve manapság már sajnos szinte feledésbe merült.

 

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com (A könyv ára 2.000 Ft.)


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162