Homeopátia – keresztény homeopata orvos szemével
A rendelőmben időről időre elhangzik egy kérdés: „Doktornő, látom, hogy az Ön nyakában is kereszt van, hogyan tudja összeegyeztetni a homeopátiát és a keresztény gondolkodást?”
Vannak betegek, akik lelkesen elkezdenek hozzám járni, szép eredményeket érünk el, aztán hirtelen nem jelentkeznek többet. Néhány év múlva, amikor mégis visszajönnek, kiderül, hogy amikor elmesélték a közösségükben, hogy homeopátiás szereket szednek, komolyan megfenyegették őket, hogy egy elkötelezett keresztény nem alkalmazhatja ezt az ördögtől való gyógymódot. Nézzük meg, hogy mi is ez a gyógymód, és miért éri annyi támadás.
A homeopátia holisztikus gyógymód, mely a gyógyszer kiválasztásakor az egész embert testi-lelki egységként veszi figyelembe. Miért fontos ez? Mindannyian tudjuk, hogy egy betegség kialakulásához nem elég a fertőző anyag jelenléte, egy fogékony szervezetre is szükség van. Mitől válik fogékonnyá szervezetünk a betegségre? Attól, hogy valami a testi-lelki egyensúlyából kibillenti. Ezt az állapotot csak akkor tudjuk megszüntetni, ha segítünk abban, hogy a páciens visszanyerje ezt az egyensúlyt. Ha ez nem történik meg, akkor hiába kezeljük egyesével az éppen előtérben lévő betegséget, mindig megjelenik majd a következő. A klasszikus homeopátia célja ennek az egyensúlynak a visszaállítása.
Dr. Selye János, a stressz-elmélet kidolgozója volt az első tudós, aki vizsgálni kezdte az érzelmek hatását a vegetatív idegrendszeren keresztül az egész szervezetre. Az ő elmélete szerint a betegség tünete valójában vészreakció az egyensúlyi állapot visszaállítására.
A homeopátia kidolgozója Samuel Hahnemann (1755 Meissen–1843 Párizs) német orvos, gyógyszerész. A homeopátia az egész világon ismert, és egyre többek által használt gyógymód. Alkalmazzák szinte egész Európában, az amerikai földrész, Dél- és Délkelet-Ázsia, Afrika számos országában.
Az 1997-es, a természetgyógyászatról szóló Népjóléti Miniszteri rendelet alapján, Magyarországon a homeopátia csak orvosok által gyakorolható gyógymód. Azok az orvosok gyógyíthatnak homeopátiával, akik egyetemi homeopátiás licence-vizsgát tesznek.
A homeopátia regulációs terápia. A homeopátiás szerek által a szervezettel közölt információ működésbe hozza a valamilyen okból blokkolódott vagy félresiklott öngyógyító mechanizmusokat, és ezzel – a tünetek elnyomása helyett – a szervezet valódi gyógyulását idézi elő. A homeopátia nem képes az ember belső tulajdonságait átalakítani, csak a szervezet kibillent egyensúlyát állítja vissza. Így történhet meg, hogy például az a gyermek, aki 2 éves kora ellenére még életében egyetlen éjszaka sem aludt egyszerre 2 óránál többet, néhány adag homeopátiás szer bevétele után átalussza az éjszakát.
A szakma szabályainak betartása mellett a homeopátiának nincsenek mellékhatásai. Így biztonsággal adható, olyan helyzetekben is, amikor különösen tartunk a szintetikus gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásaitól, pl. várandósság és szoptatás idején, újszülöttek, gyermekek és idős, legyengült páciensek kezelésénél.
A homeopátiának három alapelve van. Az első a hasonlósági szabály, mely kimondja, hogy a betegség olyan gyógyszerrel gyógyítható, amely egészséges embernek adva, betegünk tüneteihez hasonlót fog kiváltani. A második a gyógyszervizsgálat, mely során egészséges embereknek nagy adagban, többször ismételve adjuk a homeopátiás szereket, és figyeljük, hogy milyen tüneteket tapasztalnak. A harmadik alaptörvény a potenciálás, a homeopátiás gyógyszerek speciális előállítási módja. Ez két lépésből: szakaszos hígításból és ütve rázásból vagy eldörzsölésből áll. A homeopátiás gyógyszerek ma az Európai Homeopátiás Gyógyszerkönyv előírásai alapján készülnek. Így mind a kiindulási- és vivőanyagok, mind az előállítás módja szigorúan szabályozott.
Melyek azok a kérdések, amelyeket gyakran feltesznek nekünk a homeopátiában kételkedők?
Hatásos gyógymód-e a homeopátia?
Erre a kérdésre ma már számos, minden tudományos elvárásnak (ún. I/a típusú) megfelelő vizsgálat áll rendelkezésünkre. Embereken, állatokon, növényeken és szövetkultúrákon is igazolt a hatásosság.
Hogyan hat, ha a kiinduló anyagnak már egyetlen molekulája sincs benne?
Két Nobel-díjas kutató jutott kutatásai során ugyanarra a következtetésre: a víz igenis „emlékszik” arra, hogy mit oldottak fel benne.
Dr. Luc Montagnier (2008-ban kapott Nobel-díjat a HIV vírus és az AIDS kapcsolatának felfedezéséért) így nyilatkozott a homeopátiáról: „Nem állíthatom, hogy a homeopátia mindenre alkalmas. Csak azt jelenthetem ki, hogy a magas hígítású oldatok (ilyeneket használnak homeopátiás gyógyszerek készítéséhez) hatékonyak. A víz szerkezete képes átalakulni és így megőrizni az eredeti molekulák szerkezetét magas hígításban is.”
Egy másik Nobel-díjas kutató, Brian Josephson fizikus (1973, alagút-effektus felfedezése), így nyilatkozott: „A kritika, amely a homeopátiás szerekben lévő, igen csekély számú vagy egyáltalán nem kimutatható mennyiségű molekulára vonatkozik, nem állja meg a helyét. A homeopátia hatása ugyanis nem a vízben jelen lévő molekulák hatásán alapszik, hanem a víz szerkezetében az alapanyagok hatására bekövetkezett változásokban. A hétköznapi gondolatmenet szerint a víz nem rendelkezhet ilyen tulajdonságokkal. A titok a folyadékkristályokban rejlik, melyek, miközben folyékony közeget alkotnak, rendezett állapotban vannak, és képesek szerkezetük megváltoztatására.”
A két idézetből láthatjuk, hogy a hatásmechanizmus teljes felfedezése még várat magára, de bizonyított tény, hogy olyan hígítású oldatokban, ahol az oldott anyag egyetlen molekulája sincs jelen, az oldott anyag információja mégis kimutatható.
Hogyan alkalmazhatja a homeopátiát egy keresztény ember, hiszen Hahnemann (a homeopátia kidolgozója) szabadkőműves volt. Vajon melyikünk tudja, hogy az általa szedett – nem homeopátiás – gyógyszert ki találta fel? És ez az ember vajon milyen vallású volt?
Árthat-e a homeopátia a keresztény ember lelkének?
Számomra ez azóta, hogy tudom, IX. Pius, II. János Pál pápa és Teréz anya is használta, nem kérdés. Az ő ítélőképességüket nem szeretném megkérdőjelezni.
Személyes tapasztalatom is az, hogy bár gyógyító tevékenységemet és így mindennapjaimat áthatja a homeopátia, ez semmiképpen sem távolított el a hitemtől. Sőt, mióta megismertem a homeopátiát, sokkal jobban elfogadom azt a tényt, hogy mi orvosok csupán eszköz vagyunk Isten kezében, de nem a mi döntésünk, hogy a beteg meggyógyul-e vagy sem. A mi feladatunk az, hogy ennek érdekében minden tőlünk telhetőt megtegyünk, és amikor gyógyítani már nem lehet, akkor segítsük a beteget a halál elfogadásában és az emberhez méltó haldoklásban.
Ha erről a témáról bővebben szeretnének olvasni, ajánlom az Új Ember Könyvkiadó most megjelent kötetét – Hugo Ohntrup: „Homeopátia és a keresztény hit – Összeegyeztethető?”
Dr. Jónás Eszter
A témával foglalkozó cikkeink:
Coming out: használom a homeopátiát!
A homeopátiáról – “Az állatok nem játsszák el, hogy jobban vannak”
Tweet