Talita

Jaj, mi lesz? Megbuktam!

Barnabás és András testvérek, de nemcsak ez a közös  bennük, hanem az is, hogy mindketten megbuktak. Míg Barnabás újra járja az első osztályt, addig András pótvizsgázni szeretne történelemből, hogy jövőre a nyolcadik osztályból elballaghasson.  Nekik sem felhőtlen a nyár… De hogyan is tanuljunk pótvizsgára készülő gyerekeinkkel?

A gyerekek többsége élvezi a nyári szünetet, könyveiket már régen elpakolták. Több társuknak visont, így Barnabásnak és Andrásnak is, pótvizsgára kell készülni, mert bizonyítaniuk kell, hogy maradhatnak az osztályukban. Habár egy teljes éves anyagot kell pótolni az érintett diákoknak, és nagyon kevés az idő, nincs minden veszve. Tóth Béla a diaktanito.hu pótvizsga felkészítő portál vezetője szerint azért buknak meg a gyerekek, mert többnyire lusták.

– Az oda nem figyelés és a nem tanulás mellett diákok fele már az alapokat jelentő tudást is hiányosan sajátítja el a tanév folyamán – véli Tóth Béla. – Ezért képtelenek lépést tartani az órán elhangzottakkal. Hiába próbálnak tanulni, ha nincsenek meg az alapok, szinte lehetetlen megfelelő osztályzatokat elérni. Az iskolai keretek között lehetetlen az ilyen sötét foltok felderítése, már pusztán a diákok létszáma miatt is.
Tóth Béla úgy gondolja, hogy a buktatás összetett a probléma. A pedagógusnak érdeke és feladata, hogy az osztályába járó megfelelő tudásszinttel nem rendelkező, az elvárásokat teljesíteni nem tudó gyermeket megbuktassa. Hiszen ezek a diákok lassítják az oktatás tempóját, hátráltatják mind a diáktársaikat, mind a tanárt. Ezzel némileg ellentmondásban van, hogy több iskolában igazgatói utasításra lehetőség szerint kerülni kell a buktatást, ugyanis ez az egyik fő mérőszáma az iskola teljesítményének a fenntartó oldaláról. Minél több a bukás, annál inkább gondolhatja a tulajdonos, hogy az oktatás minősége kívánni valót hagy maga után. „Attól, hogy az iskolák nem szívesen buktatnak, ne gondolja senki, hogy egy pótvizsga sétagalopp” – hívja fel a figyelmet a pótvizsga felkészítő portál vezetője. Augusztus közepén, végén vannak a pótvizsgák, így aki most nem kezd el tanulni, annak már 2 egész hónapja sem marad a felkészülésre.
A dolog nehézsége elsősorban, hogy nagy anyagrészt kell gyorsan elsajátítania, ami leginkább a felsőoktatásban gyakori vizsgákhoz hasonlítható. Tovább nehezíti ezt, hogy az általános és középiskolákba járó gyerekeknek vizsgafelkészülésben érhetően nincs tapasztalatuk.

Kérjünk segítséget! 

Az érintett szülők úgy érezhetik, hogy túl sok a megtanulandó anyag, és túl kevés rá az idő, pedig a rendszeres tanulásra koncentrálással a vizsgához minimálisan szükséges tudásszint igenis megszerezhető.
Ehhez elhatározásra, kitartásra és a gyermeknek sok esetben segítségre van szüksége. A hatékonyság abban rejlik, hogy érthetően magyarázzunk alkalmazkodva a tanuló gondolkodásmódjához, megfelelő ütemtervvel biztosítsuk, hogy ne időzzön túl sokat egy-egy anyagrészen. Amennyiben mindez a szülőknek nehézséget okoz, érdemes ismerőstől, tanároktól, vagy diáktanítóktól segítséget kérni. Fontos, hogy a segítő mindig kéznél legyen, ha elakadna a diák, rávilágítson az összefüggésekre. Lényeges elem, hogy olyan segítőt válasszunk, aki érti a fiatalok nyelvét.
Akár egy nehezebben értelmezhető anyagrész világossá tételével át lehet segíteni a gyermeket a holtponton, meghozva az önbizalmát a sikerélmény által. A hiányosságokra a magánórákon hamar fény derül, és máris könnyebb, lendületesebb a tanulás. A diáktanító segítségével a gyerekek azt is megszokják, hogy huzamosabb ideig a tanulással foglalkozzanak, és ne kalandozzanak el a gondolataik.
„Lássuk be, heti 3 alkalommal másfél óra együtt tanulás egy diáktanítóval igazán nem nagy áldozat az évismétlés elkerülése érdekében! Marad elég idő a szórakozásra, és a gyermek szégyenkezés helyett folytathatja az iskolát a többi osztálytársával együtt a megszokott osztályában.” – állítja Tóth Béla, a diaktanito.hu vezetője.