Kő kövön – zsidó temető a határban
Sümeg felől utaztunk Hévíz felé, amikor az úttól jobbra, néhány száz méterre feltűnt egy alacsony kőfal, s azon belül mintha sírok lennének…
Igen, ez a karmacsi zsidó temető.
A zsidóság az 1750-es években települt meg Karmacson, 1870-ben éltek itt a legmagasabb számban: 83-an, ez az akkori lakosság majd 8%-át jelentette. 1941-ben 19 izraelita és egy “zsidónak minősített” személy lakott itt, 1944-ben pedig 17-en. 1944-ben a keszthelyi gettóban 17 karmacsi zsidó szerepelt az “összeírásban”, ám innen Zalaegerszegre már csak 14 zsidó származású karmacsit hurcoltak el az adatok szerint. A haláltáborokból hárman tértek vissza, már nem Karmacsra. Ezzel a zsidóság jelenléte megszűnt a településen.
Temetőjük hosszú évekig elhanyagolt volt. 2012-ben a Zala Megyei Önkormányzat, A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége, Karmacs Község Önkormányzata, a Keszthelyi Hit Gyülekezet, a Zala Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség összefogásával megvalósult a temető állagmegóvása.
A kőfal körül már zöldül a vetés
Több sírkövön még héberül szerepel a felirat
Nem annyira szép, mint inkább praktikus megoldás az állagmegőrzésre
Reich Ella, élt 9 hónapot
Rósenberg Mihály, élt 1846-1932, béke hamvaira, állíttatta hű fia, Húgó
Kóczián Mária
A szerző fotóival.
Kapcsolódó cikkek:
Johanna és Emilie – az első zsidó-keresztény női egyesület
“Jézus-hívő zsidó vagyok” – Tar Kata a Zsidók Jézusért Közösségről
Edith Stein, a zsidó keresztény vértanú
Tweet