Talita

Katolikus Rádió kontra Klubrádió

Január 16-án elhallgatott középhullámon a Magyar Katolikus Rádió.

Míg a média érzékenyen reagált a Klubrádió létével kapcsolatos bizonytalanságokra, addig a Magyar Katolikus Rádió országos adásának megszűnését gyakorlatilag elhallgatják. Szükség van egyáltalán világiak által szerkesztett katolikus orgánumokra?

A témáról az egyház, a politikai élet, valamint katolikus szerkesztőségek képviselőinek részvételével a Kölcsey Kör szervezett tanácskozást a Polgárok Házában tavaly év végén.

Az országos adás megszűnése érthetetlennek tűnik a tények tükrében, hiszen fél éve kétharmados fölényű, magát keresztény értékrendűnek valló kormányszövetség van hatalmon. A tanácskozás politikus résztvevői: Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője kijelentették: a kormányszövetség szemlélete, célja és eszközei megegyeznek a Magyar Katolikus Rádióéval. Szerepe nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kormány célját, a keresztény értékrendű, öntudatos és öngondoskodó társadalmat megvalósítsák.

Ennek ellenére Juhász Judit, a rádió vezérigazgató-helyettese szerint sorsukra hagyták őket. A letűnt kormány ugyanis még el tudta érni, hogy az azóta megszűntetett ORTT a nyáron megpályáztassa az egyetlen szabad országos középhullámú frekvenciát, és azt a Klubrádiónak ítélje. A döntés jogerős. Így a Magyar Katolikus Rádiónak január közepén lejárt a frekvencia engedélye, középhullámon be kellett szüntetnie az adást. Elhallgatott egy hét éves, huszonnégy órában sugárzó közszolgálati adó.

Juhász Judit beszámolójára reagálva Lezsák Sándor felvetette a politikusok felelősségének a kérdését: „Nem készültünk fel a helyzet megoldására.” A tanácskozáson többen megkérdezték: miért nem lépett közbe a Katolikus Rádiót fenntartó püspöki kar, miért nem mozgósított a rádió megmentésére a KDNP-vel összefogva?

Kiss-Rigó László „médiapüspök” nagyon udvarias és diplomatikus felszólalásában érzékeltette, hogy az egyház mást vár a katolikus sajtótól, mint a politikusok és a közvélemény. Kijelentette: jogi értelemben katolikus orgánumok azok, amelyeknek tulajdonosai vagy kiadói a katolikus egyház jogi személyei: a püspöki kar, az egyházmegyék, a plébániák, a szerzetesrendek, a jogi személyiséggel rendelkező egyházi mozgalmak. Ilyen orgánum a Magyar Katolikus Rádió vagy az Új Ember. „Teológiai értelemben az egyházi médium: az egyház maga… A Szentírás szerint Istennek egyetlen közvetítője van: az Emberkrisztus. Ő az igazi sajtóorgánum Isten kezében az emberiség felé. Az egyház pedig az egyetlen médium Isten kezében a világ felé…” Ezért a katolikus sajtó egyetlen feladata: „közvetíteni Istent és az Evangéliumot. … Korszerűen, mindenki felé.”

Kiss-Rigó László saját egyházmegyéjében megszervezte a katolikus médiát: van saját televíziójuk, rádiójuk, honlapjuk, kalendáriumuk, időszakos kiadványaik. Periodikájuk szerkesztésével Gazsó L. Ferencet bízta meg, televíziójuk irányítását is fiatal szakemberre bízta. Ugyanezt az egész országra nem tudta elmondani. Hosszan sorolta az egyházi irányítás alatt működő televíziókat, rádiókat, sajtótermékeket, hozzátéve: a több ezer hazai plébánia majd mindegyikének van honlapja és ingyenes, többé-kevésbé rendszeresen megjelenő kiadványa, de elismerte: szakmai színvonalúk „változó”.

A tanácskozás médiaszereplőinek más volt a véleménye a katolikus sajtó feladatáról. Juhász Judit Márton Áron püspökkel értett egyet, aki azt mondta: „A világnak szüksége van arra, hogy ne csak prédikációkat halljon, hanem emberek életén megvalósítva lássa annak a láthatatlan világnak a valóságát, erejét és szépségét, amelyet a vallás hirdet.” Rádiójuk is a mindennapokkal foglalkozik „mértéktartó, emberséges, szolid, tisztességes és igazságot kereső” szellemben. Szám Katalin, a Képmás főszerkesztője ugyanezt hangoztatta. Magazinjuknak szemlélete keresztény. Ebben a szellemben foglalkoznak a mai embert érdeklő, konkrét témákkal, szándékuk szerint színes, olvasmányos stílusban. Véleményükkel egyetértett Rátkai Balázs, aki nyáron vette át az Új Ember szerkesztését. Az emberek saját érdeklődésüknek megfelelő témákat keresnek, saját napi gondjaik és problémájuk megoldására várnak választ az újságokban, mondta. Időszerű, érdekes témák bemutatásával szeretné a hetilapot eladhatóvá tenni, hogy megállítsa a példányszám évek óta tartó fogyását.

Közhely, hogy a konzervatív, ezen belül a katolikus média mostoha körülmények között működik, amiről a tanácskozás valamennyi médiaszereplője beszámolt. Juhász Judit és Rátkai Balázs a reklámbevételektől várná anyagi helyzetük javulását. Juhász Judit szerint az évi 190 milliárdos reklámbevétel csupán 2,8 százaléka jut a konzervatív sajtó egészének. Rátkai Balázs az összefogás hiányára is panaszkodott: vallásos vállalkozókat sem tudnak rávenni, hogy hetilapjukban (is) hirdessenek.

A katolikus sajtó terjesztésére páratlan lehetőséget biztosítana az ország több ezer plébániája, amivel Rátkai Balázs szerint nem tudnak élni. „Csak akkor tudnánk eladni a lapot, ha az egyes plébánosok tekintélyükkel mögöttünk állnának”, mondta. Legfeljebb, és nem mindenütt, kiteszik az Új Embert, de megvételére nem buzdítják a híveket. A tanácskozás negyedik médiaszakembere, Czoborczy Bence, a Keresztény Élet főszerkesztője ugyanakkor elmondta: tudta, hogy a terjesztésben a plébános atyák segítségére szorul. Hetilapjának megindítása előtt régiója mintegy száz plébánosát felkereste, hogy szerkesztésében véleményüket és igényeiket figyelembe vehesse.

A Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, Spányi Antal püspök tájékoztatta a hallgatókat az új vételi lehetőségekről. Miután 2011. január 16-tól megszűnt a rádió középhullámú műsorszórási jogosultsága, az adót csak műholdon, interneten illetve a kábel-tv hálózatokon keresztül lehet fogni.
A püspök bízik abban, hogy hamarosan kedvező változásokról tájékoztathat.

A Médiatanács 2011. január 14-én közleményt adott ki arról, hogy a Magyar Katolikus Rádió nem kezdeményezte, hogy középhullámon újabb öt évig sugározható legyen, jogosultsága ezért szűnt meg január 16-án. (A vételi lehetőség az Antenna Hungáriával, mint műsorszóróval kb. 300 millió forintba kerülne.)
Ugyanakkor a Médiatanács január 19-én döntést hozott arról, hogy az MKR a székesfehérvári vételkörzetben a 96.1-es MHz-es frekvencián sugározhat tovább. Ezzel azonban az országos, illetve a határon túli vétele továbbra sincs megoldva a több mint 600 ezer ember hallgatta rádiónak.

Veszelszky Sára