Talita

Kókuszos és szeszélyes: a házi baracklekvárt kedveli

Tavasszal jelent meg a Talitán a “Női szeszély” receptje, ami nagy sikert aratott. Hasonló süteményt szoktam én is készíteni, bár a nevét nem ismerem, de ha kiadós, finom édességet szeretnék kínálni, általában ezt sütöm.

A sütőt bekapcsolom 200 fokra, hogy melegedjen, amíg a tésztát összekeverem.

Egy tálban 4 tojás sárgáját, 15 dkg porcukrot, 15 dkg margarint és 1 tasak vaníliás cukrot jó alaposan összekeverek. Kimérek 25 dkg finomlisztet, 1- 1,5 mokkáskanálnyi szódabikarbónát teszek bele, és így keverem a tojásos masszához, amit még fél dl tejjel lazítok.

A tepsit kizsírozom, lisztezem és szétterítem benne a tésztát, ami kicsit masszívnak tűnhet, de épp ilyennek kell lennie.(Az én tepsim 23cmx38cm.) Bőven megkenem lekvárral, és a sütőbe teszem.

Mialatt sül, elkészítem a tetejére a habot, amit a recept szerint 4 tojás fehérjéből, 20 dkg kristálycukorral verek fel, és 10 dkg kókuszreszelékkel ízesítek. Én azonban mindig 6 tojásfehérjéből, 30 dkg cukorból és 15 dkg kókuszból készítem, így vastagabb és finomabb is.

Amikor a tészta félig megsült (kb. 30 perc), ráterítem a habot, visszateszem a sütőbe, és a hőfokot kb. 120-140 fokra visszavéve sütöm tovább, míg el nem készül. (Egy fogvájót, vagy hurkapálcát beleszúrva láthatjuk, hogy átsült-e a tészta.)

Némi köze lehet a “szeszélyességhez” ennek a süteménynek, merthogy csak a jó minőségű, magas gyümölcstartalmú lekvárt kedveli. Legjobb a házi, és ha lehet sárgabarack. Egyszer, mivel a lekvárból itthon kifogytam, a boltban vettem hozzá. Sütés közben láttam, hogy a “lekvár” teljesen befolyt a tészta alá. Biztosan tele volt zselatinnal.

Balázs Viktória

Fotó: Szerző.

Kapcsolódó recept:

Az elfeledett Női szeszély