Meddig élnek az apák?
Szinte közhely, de igaz: társadalmunkban kevés a példaértékű apa. Kis túlzással úgy is mondhatnánk, „apátlan társadalomban élünk”. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom konferenciájának résztvevői a helyzetből kivezető utakat keresték. Néhány kiragadott gondolat, vélemény az előadóktól.
Kopp Mária orvos-pszichológus, a „magyar lelkiállapot” tudományos vizsgálója hozta felszínre demográfiai kutatásai során azt a tényt, hogy a fiatal párok általában több gyermeket szeretnének kapcsolatuk kezdetén, mint ahány végül – a körülmények szorításában – megszületik. Azért jött létre a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, hogy segítse e népességfogyáshoz vezető tendencia megfordítását, a vágyott gyermekek megszületését. A mai konzervatív kormányzat támogatja e civil mozgalom munkáját, ennek elismeréseként két magas tisztséget viselő politikus, Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter és Novák Katalin családügyi államtitkár is felszólalt a konferencián – ez kitüntetett figyelemnek számít a civil szférában.
Balog Zoltán miniszter
Személyes kérdésfelvetéssel kezdte: vajon ő milyen apa lehet a felesége és a gyermekei megítélése szerint? Nincs olyan – különösen a közéletben tevékenykedő, családjától sok időt távol töltő – férfi, akinek ne lehetnének kétségei a pozitív választ illetően.
A kormányzati beavatkozásnak nagyon óvatosnak kell lennie a népességfogyás lassítása terén, mert a szülővé válás mögött szuverén, nagyon személyes döntések vannak – ezeknek a döntéseknek ugyanakkor társadalmi vetületük is van, és nemzedékek sorára előre hatnak. A mindenkori kormányzatnak tehát segítenie kell anyagi és szellemi téren is a szülővé válást. A vágyott gyermekek megszületéséhez ugyanis két „igen” kell: az anyáé és az apáé. Balog Zoltán reméli, hogy végre kifelé megyünk abból az időszakból, amikor a gyermekvállalás automatikusan szegénységi kockázatot is jelentett. Ennek jegyében ismertette a kormány néhány új törvénytervezetét és törekvését: 2015 januárjától bevezetik a fiatal házasoknak járó támogatást, havi 5 ezer forintot, amit 2 éven át kapnak – addigra remélhetőleg megszületik már az első gyermekük, akivel több és nagyobb összegű kedvezményekre lesznek jogosultak. 2016-tól 2019-re fokozatosan a duplájára szeretnék emelni a két gyermeket nevelők adókedvezményét. Jövőre már a 100 – 200 ezer forint között kereső „alsó középosztályhoz” tartozó családos is igénybe tudja venni a gyerekek utáni adókedvezményt.
A kormány családokért folytatott „szellemi harcának” része, hogy sok rossz üzenetű elnevezést megváltoztatnak. A „segély” például rossz asszociációt kelt – aki segélyért akar folyamodni, annak saját szegénységét kell bizonygatnia. A „terhességi-gyermekágyi segély” első tagja a gyerek teher-mivoltát sugallja, a második szó pedig ma már anakronizmus, hiszen a gyakorlatban ma már nem létezik „gyermekágyi időszak”. Így ennek a pénzügyi juttatásnak a neve „várandóssági-csecsemőgondozási díj”-ra változik majd. Az esélyegyenlőségre törekvés sem korrekt elnevezés, mivel azt sugallja, mintha el kéne venni attól, akinek több esély jutott – holott csak a kevesebbel rendelkezőket kell minél több esélyhez juttatni. helyette szerencsésebb lenne az „esélyteremtés” kifejezést használni. Balog Zoltán említette az óvodai pedagógiai programok változtatását is: míg korábban a hagyományos nemi szerepek gyengítését írták elő, a mostani kormány a hagyományos nemi szerepek támogatását tartja az óvodapedagógusok feladatának. A konferencia fő témájára, az apák szerepére visszatérve a miniszter idézte a KSH 2006-os felméréseit, mely szerint a házas-családos férfiak várható élettartama 6-8 évvel több, mint család nélkül élő társaiké.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár
Végre egy háromgyermekes anya komoly, döntéshozó vagy legalábbis döntésközeli pozícióban! Tisztsége a korábbi szociális és családügyi államtitkárság kettéválasztásával jött létre. Az önállóvá válás egyrészt a nagyobb kormányzati figyelmet tükrözi, másrészt a „szegénység” és a „család” fogalmi összemosását kívánták ezzel elkerülni.
Novák Katalin az apaság támogatásának szükségességét szubjektív példával is alátámasztotta: míg az interneten rengeteg „anyablog” van, az apaság témájával alig-alig foglalkoznak, akkor is inkább csak tudományos szempontból. Az államtitkár asszony is világossá tette: két eszköz van a kormányzat kezében az apaság támogatására: a családtámogatási rendszer és a szemléletváltozás elősegítése. Ez utóbbi során el kell juttatni azt az üzenetet a férfiakhoz, hogy apaként (is) nagyon fontosak. Ma – a statisztikák szerint – egy nőre 1,34 gyermek jut, holott 2,1 a párkapcsolatok elején a vágyott gyermekek száma. E vágyott gyermekek megszületéséhez az apák „igenjére” is szükség van. A magyar családtámogatási rendszer európai összehasonlításban is nagyon kedvező és komplex, és a legnagyobb részét az apák is igénybe vehetik. Sajnos ma ez még nincs eléggé a köztudatban, és az apák kevéssé élnek a lehetőséggel. 2013-ban például a gyedet igénybe vevő 78956 főből csak 1,3% volt férfi. A gyes esetében kicsit jobb, de még mindig kedvezőtlen az arány: a 162902 főből csak 4,4% a férfi. A szülés utáni 2 hónapban kivehető 5 nap apasági szabadságot is nagyon kevesen (csak 21 ezren) használják ki. Az sincs eléggé a köztudatban, hogy immár az anya és az apa is kiveheti a gyermekek utáni pótszabadságot (1 gyerek: 2 nap, 2 gyerek: 4 nap, 3 gyerektől 7 nap) – így akár egyszerre, együtt is tölthetik a szabadságukat. A gyermekek után kapható családi adókedvezményt legalább már 46%-ban igénybe veszik az apák is.
Az államtitkár asszony előadása után Székely András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője megjegyezte: Kopp Mária kutatásai szerint a jelen juttatásainál fontosabb a családok szempontjából a hosszú távú biztonság – jó lenne tudni, hogy ezek a családtámogatási juttatások 10 év múlva is létezni fognak vagy sem!
Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék vezetője
A férfias társadalmi viselkedés alapja ma is a harc, a küzdelem, mint régen – csak ez kevésbé láthatóan és materiális javakért folyik. Az érzelmi igényeik ugyanakkor jobban vissza vannak szorítva ma, mint régen. Az apaszerep nagyon fontos, hogy példája nyomán majd a gyerek is meg tudja küzdeni a maga hétköznapi harcait.
Egy 1957 – 2002 közötti vizsgálat az Egyesült Államokban kimutatta, hogy bár a lakosság átlagjövedelme folyamatosan növekszik, de az elégedett, magukat boldognak valló emberek száma stagnál. Egy 2010-es világszintű felmérésből, amely az egyes országok átlagjövedelmének és a lakosság boldogsági szintjének az összefüggéseit kutatta, meglepő eredmény született: Magyarországnál jóval kisebb átlagjövedelmű országokban (pl. Mexikó, India) sokkal boldogabbnak érzik magukat az emberek, mint nálunk. Tehát a boldogság, elégedettség nem csupán az anyagi javak birtoklásától függ, hanem szemlélet, hozzáállás kérdése is. Anyagi helyzetünk rossz szubjektív értékelése növeli a reménytelenség érzését. A folytonos többre vágyás, elégedetlenség okozta krónikus stressz Magyarországon kiugró szív- és érrendszeri betegség rátát eredményez, amelynek a férfiak esnek áldozatul nagyobb számban. A nőkre inkább a depresszió és a nőgyógyászati betegségek jellemzőek. Pszichés problémáktól látszólag nők szenvednek többen, de a statisztika csalóka lehet, mert a férfiak jóval kevesebben fordulnak orvoshoz – erre utal a férfi öngyilkossági kísérletek európai viszonylatban ijesztően magas száma. A depresszió és általában a mentális zavarok tekintetében – amelyeknek a száma az egész nyugati világban tízszeresére nőtt 1945 óta – középmezőnyben vagyunk.
A fenti rossz tendenciákra a gyógymód a szemlélet megváltoztatása lehet:
– „Nem a stressz öl meg bennünket, hanem a stresszhez való hatékony alkalmazkodás tart bennünket életben.” (G. E. Vaillant, 1984)
– Az életemnek akkor is van értelme, ha a dolgok másképpen alakulnak, mint ahogy elterveztem.
– Akkor is ember vagyok, ha beteg vagyok.
– Nem katasztrofizálás, hanem reális helyzetértékelés!
Ezt a jobb közérzet irányába ható tendenciát segíti elő a „mindfullness”, az új, kognitív terápiai irányzat a stressz alapú betegségek kezelésében. A „mindfullness” meditációs technika leginkább éber jelenlétként, tudatos jelenlétként írható le, amely a jelen dolgokra fókuszál anélkül, hogy pozitívnak vagy negatívnak értékelné azokat, és ez a szemlélet belső békességet teremt. Lényege: elfogadni a jelent türelemmel, ítélkezéstől mentesen – „Ez van, ez az élet.” Felmérések szerint ez a kezelés ugyanolyan hatásos, mint a folyamatos gyógyszerszedés.
Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója
A statisztikák segítségével járta körül a férfiakat érintő társadalmi normák, elvárások témáját. Eredetileg beszédes címet szánt előadásának: “Apák tűzvonalban” – ezt később úgy szelídítette, hogy “Apaképek, családi szerepek ellentmondó elvárások között”. Az ellentmondó elvárásokon van a hangsúly: a mai magyar társadalomban mind a hagyományos, mind a modernebb férfi-elvárás egyszerre jelen van. (Hagyományos szerep: a férfi legfőbb feladata a család anyagi biztonságának megteremtése. A modernebb elvárás: legyen jó apa, mert az a legszebb és legfontosabb feladata az életben!) Egy 2009-es felmérésben a megkérdezettek 94%-a voksolt a hagyományos, anyagi biztonságot teremtő férfi-szerepre, 90% pedig egyetértett azzal, hogy a gyermeknevelés a férfi legszebb, önkiteljesítő feladata. Ugyancsak nagy többséggel és szinte azonos számban szavaztak igennel a megkérdezettek arra, hogy a férfiaknak / nőknek szükségük van-e gyermekre ahhoz, hogy teljes életet éljenek. 84,6%-os igent kaptak a nők, 73,7%-os igent kaptak a férfiak. A magyarországi véleménynyilvánítók szerint tehát a férfi jól kereső és családcentrikus legyen egyszerre! Ezt jelenti az “apák tűzvonalban” kifejezés, vagyis hatalmas kettős követelményrendszernek kell megfelelniük ma a férfiaknak, ha eleget akarnak tenni a társadalmi elvárásoknak.
Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Kutatóintézetének vezetője
Családterapeuta és egészségvédelmi szemszögből vette szemügyre a férfiak helyzetét. A jó férfi-nő kapcsolat és a jó család a férfiak számára is egészségvédő tényező – a rossz kapcsolat és család azonban nagy hátrány. Pozitív népegészségügyi szerepe lenne, ha a konfliktuskezelés alapismereteit tanítanák az iskolában! – fogalmazta meg Túry Ferenc sokunk véleményét és óhaját. Sajnos a döntéshozó politikusok régi rossz szokása (és nyilván feszes napirendjük következménye), hogy konferenciákon ugyan megjelennek és előadnak, azonban ritkán várják meg mások előadásait és a vitákat, eszmecseréket. Így még hosszú ideig kell várnunk arra, hogy ezek a népi óhajok eljussanak döntéshozói szintre is.
Túry Ferenc elmondta, hogy a nők iskolázottsága egészségvédő a férfiak számára: nem hajszolják őket olyan nagyon az anyagi javak megszerzéséért, és az érdekelvű kapcsolatok helyett hajlandóbbak az értékelvű kapcsolatokba fektetni energiát. Finnországban például a nők indítottak mozgalmat a férfiak egészségét védő népegészségügyi programért. Erre szükség is lenne, mert a középkorú férfiak halálozási krízise ma kétszerese az 1960-as években mérthez képest.
A férfiak számára fontos a társadalmi hierarchiában betöltött helyük, így a státuszvesztés (ami gyakran együtt jár ma a munkalehetőség elvesztésével) komoly stresszforrás. A munkahelyi rivalizálás, bizonytalanság is háromszor nagyobb halálozási arányt okoz. A társadalmi folyamatok bizonytalansága kétszeres halálozási arányt okozhat a férfiaknál. Ezeket az élettárs csillapíthatja, elviselésüket segítheti. A társ támogatása és bizalma alapvető egészségvédő faktor. Statisztikák szerint a válás, amely szintén nagy stresszforrás, valószínűbben előfordul azok között, akik házasság előtt már együtt éltek, akiknek nincs gyermekük és akik nem vallásosak. Meghosszabbodnak a férfiak életkilátásai akkor, ha meg tudják élni a hétköznapi spiritualitást és / vagy ha célkitűzéseik reálisak.
Zárszónak is beillik a “Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom” vezetőjének, Székely Andrásnak a hozzáfűzött megjegyzése: “Ezekből is látszik, hogy nagyon szoros összefüggés van a nők elégedettsége és a férfiak halálozási ideje között.”
Ez a sok tanulságos gondolat az “Apa (is) csak egy van!” című, 2014. október 27-én rendezett konferencia délelőtti, első etapjában hangzott el. A gazdag programú konferenciát a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezte.
Kölnei Lívia
1. kép, 2. kép a konferencia meghívója
Korábbi cikkeinkből:
Neked milyen apa jutott? – Apa-lánya kapcsolat
Tweet