Megváltoztatják a Miatyánk szövegét?
A Pater Noster, az Úr imádsága a keresztény imádság mintája, hiszen a Bibliában maga Jézus tanította meg követőinek. A francia katolikus püspökség most mégis apró változtatást tesz a szövegen. Mi a gond az eredeti szöveggel? Bibliahamisítók-e a katolikusok?
Lukács evangéliumában a tanítványok kérlelik Krisztust, hogy tanítsa meg őket imádkozni. Erre válaszul Jézus a Miatyánk szavaival válaszol. A keresztény hit szerint Krisztus maga a megtestesült Isten, így konkrétan az Úr szavaival imádkozunk, ráadásul a Biblia szövegének megváltoztatása szintén elképzelhetetlen: a szöveghitelességi vizsgálatok szerint máig megőrizte eredeti formáját. A Szentírás és maga Krisztus is jelzi, hogy egyetlen jóta (pontocska) sem tűnhet el belőle. Akkor mégis mit csinálnak ezek a franciák?
Isten nem visz kísértésbe
Aki esetleg nem ismerné, a Miatyánk végén van egy érdekes rész, amely magyarul is hasonlóképpen hangzik, így könnyen meg fogjuk érteni: „ne vígy minket kísértésbe” (francia eredetiben: „Ne nous soumets pas ? la tentation”). A logika szerint Isten nem viszi az embert kísértésbe, Ő nem kísértő, így a szöveg félreértésekre adhat okot. Az új szövegváltozat szerint: „és ne engedd, hogy kísértésbe essünk”.
Assisi Szent Ferenc részletes magyarázatot fűzött a Miatyánk soraihoz. Ehhez ezt: „se burkoltba, se nyilvánvalóba, se váratlanba, se tartósba.” A Máté és Lukács evangéliumából megismert imádság eredeti szövegét kell figyelnünk. Fontos megérteni, hogy a Biblia kinyilatkoztatás, Isten szava, így megváltoztathatatlan, de a fordítás nem kinyilatkoztatás, hanem a kinyilatkoztatás fordítása. Ezért fordul elő, hogy például a katolikusok és a reformátusok más-más fordítású Bibliát használnak (sőt a reformátusoké rövidebb, mivel ők az úgynevezett deuterokanonizált könyveket kivették a saját Bibliájukból).
A probléma ott keresendő, hogy az eredeti görög fordításban valóban a magyarban is használt „ne vígy” forma fordul elő, azonban többértelmű kifejezésként. Míg a francia és persze a magyar változatban úgy tűnhet, hogy ez egyféle kísértés, addig a görögben külön kifejezés van az ármánykodásra és a próbatételre. Az eredeti szövegből egyértelműen kiderül, hogy nem azért esdeklünk, Isten nehogy luciferi kísértésekbe vigyen, hanem a túlzó próbatételektől kérünk megóvást. Erre egyébként ígéretünk is van: Jézus megígérte, hogy nem lesz nagyobb próbatétel életünkben annál, amit még elviselni bírnánk.
A magyar hívők között is van, aki nem érti
A probléma amúgy nem újkeletű: áldozópap mesélte nekem, hogy a budapesti Szent István-bazilikában rendszeresen előfordul, hogy az egyik első sorban ülő idős hölgy a szentmise közben a közös Miatyánk-ima liturgikus részénél jó hangosan, hogy mindenki hallja, más szöveget mond. Ő is úgy okoskodott a papoknak, hogy hát Isten biztos nem visz kísértésbe. Holott a szöveg valódi jelentése csak az, hogy emberként azért fordulunk a Teremtőhöz, ne hagyjon minket döntéseink következményeiben elbukni. A francia Miatyánk 1966-os fordításánál is fölmerült, hogy másik alakot („ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek”) használjanak: ha akkor azt teszik, most nincs vita.
Aquinói Szent Tamás szerint nemcsak azért fontos az imádság, mert közvetlenül az Úrtól kaptuk, hanem azért is, mert benne van minden, amit a keresztények kérnek, ráadásul olyan sorrendben, ahogyan kérniük kell. A keresztény alapimádság utolsó mondata („Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mindörökké. Ámen.”) egyébként nem tartozik az eredeti szöveghez, ezt később illesztették hozzá.
A Miatyánk szövegének ilyen módosítása tehát elvileg rendben van: sem teológiailag, sem dogmatikailag nem hibáztatható, viszont valóban zavart okozhat a hívők körében, akik azt hihetik, itt a bibliai szövegen változtatnak, holott a valóságban csak a szöveg fordításán. A II. Vatikáni Zsinat döntéseinek egyik következménye is: a zsinati atyák behozták az egyházba az idők jeleinek figyelését, meghatározták, hogy az Egyháznak is a kor szellemének megfelelően kell válaszokat adni. Nem korszerűsödnie kell, mert eredeti üzenete és feladata mindig ugyanaz marad (Krisztus földi képviselete), de korszerű válaszokat kell adnia. Ha pedig a fordítás szövege félreértésekre ad okot, akkor nem ördögtől való egyértelműbbé tenni.
Sipos Zoltán
A teljes cikk az apologetika.blog.hu-n olvasható.
A kép forrása
Korábbi cikkeinkből:
Tweet