MeseMuzsika és a Flow-elmélet

Amint a gyermek a kezébe vesz egy hangszert, az arckifejezése megváltozik, és egy egészen más tudatállapotba kerül.

Szórakozás és munka: az idő más-más érzékelése

Korábban gyerekeimmel beszélgettünk arról, miért van az, hogy másként érzékeljük az időt, ha várunk valakire-valamire, vagy ha belefeledkezünk valamilyen érdekes tevékenységbe. Más az idő múlása, ha dolgozunk egy „nemszeretem” munkán, és más, ha játszunk, szórakozunk. A munka és a szórakozás tehát élesen különválik.

Idecitálom az apukám és nagyobbik fiam legkedvesebb olvasmányának, Mark Twain Tom Sawyer kalandjainak egy rövid részletét:

Tom „tudtán kívül felfedezte az emberi cselekedetek egyik örök rugóját. Nem kell mást tenni, ha kívánatossá akarunk varázsolni valamit – akár felnőttekről, akár kisfiúkról legyen szó –, mint nehézségeket gördíteni kívánságuk elé. (…) Minden munka: amit meg kell tenni, és minden szórakozás: amit önként vállal az ember. (…) Vannak Angliában gazdag urak, akik komoly anyagi áldozattal szerzik meg azt a kiváltságot, hogy nyáron naponta húsz-harminc mérföldnyi útszakaszon ők hajtsák a postakocsit; de ha nekik kínálnának bért a fáradságért, kedvtelésük munkának minősülne, s így már nem vállalnák.”

MeseMuzsika és a Flow

Tíz éve már, hogy Kokas Klára, zenepedagógus és zenepszichológus egyik előadásán levetített egy filmet, mely két kisiskolás gyermek intuitív táncát mutatta be egy Mozart zeneműre. A két különböző nemzetiségű gyermek tánca, amit egymástól térben és időben teljesen függetlenül táncoltak ugyanarra a zenére, megszólalásig hasonlított egymásra.

Hasonló jelenségnek lehettünk tanúi a Weiner-Szász Kamaraszimfónikusok MeseMuzsika matinésorozatán, amely nemrégiben ért véget. Fotósként dokumentálva az eseményeket négy interaktív előadáson is részt vettem, melynek végén a gyerekek a bemutatott hangszereket ki is próbálhatták. Az előadások fotóiból válogatva az tűnt fel, hogy amint a gyermek (de a felnőtt is) a kezébe vesz egy hangszert, az arckifejezése megváltozik, és egy egészen más tudatállapotba kerül. Olyan, mintha belekerülne abba a bizonyos Csíkszentmihályi Mihály által fémjelzett Flow-állapotba. A flow (áramlat) alapharmóniáját az A38 Hajó panorámaablakos kiállítóteréből nézve a velünk egy szinten hömpölygő Duna hullámai adták. A fényképek pedig tanúskodnak arról, hogy a zene hullámainak filharmonikusaival együtt a csupa nagybetűs TELJESSÉGET élhettük át nézőként, részvevőként és megfigyelőként ezeken a szombati matinékon.

„Aki a zenét szereti, soha nem lehet igazán boldogtalan.” (Franz Schubert)

Íme néhány kép a matinékról (forrás):

A gyerekek…

IMG_1505-tali