Talita

Keresztény női magazin

Milyen a szeretet a Bibliában? 1.

all-you-need-is-love
Milyen a biblikus szeretet? Először is tisztázzuk a leggyakoribb félreértéseket! Napjainkban gyakran találkozunk azzal az értelmezéssel, hogy a szeretet határtalan elfogadás, vagy hogy az Isten által parancsolt szeretet minden ember felé egyenlő mértékben kötelez. Ez azonban nem egészen igaz.

I. A Biblia három különböző szót használ a szeretet megjelölésére attól függően, hogy milyen természetű szeretetről beszél.

Ezek az agapé, ami a másik javát, végső soron üdvösségét szolgáló szeretetet jelöli; a filia, amit leginkább baráti szeretetként lehetne fordítani; valamint az erósz, ami a testiséget magában foglaló szeretetet jelenti. Ezek az értelmezések a leggyakrabban előforduló jelentéseket rögzítik. Nem helyes az agapét például egy az egyben az isteni szeretettel azonosítani, hiszen az Újszövetség emberi kapcsolatokban is biztat agapéra, míg az Atya és a Fiú szeretetkapcsolatát is jelöli filiával. Az egyes újszövetségi kifejezések tehát inkább a szeretet megnyilvánulásainak mibenlétét jelölik, nem pedig a szerető vagy szeretett személyhez kötődő fogalmak.

Az egyes kifejezések értelmezésében most nem szeretnék elmélyedni, csak arra akartam rámutatni, hogy a szeretettel kapcsolatos bibliai igehelyek emlegetésekor először is nem árt megvizsgálnunk, milyen szeretetről van ott szó, illetve az adott helyen ki a szerető és ki a szeretett fél.
Isten emberek iránti tökéletes és egyforma mértékben megnyilvánuló szeretetét ugyanis embereken számon kérni nem igazán biblikus.

Egy másik gyakori, ám hibás gondolat szerint a szeretet hiánya egyenlő az elutasítással vagy egyenesen a gyűlölettel.
A szeretet hiánya mögött eszerint a felfogás szerint mindig valamilyen egyet nem értés, elutasítás vagy személyes, esetleg elvi ellentét húzódik. Ez a gondolkodás az emberből áradó szeretetet egyfajta alaphelyzetnek tekinti, amiből egyesek tudatosan rekesztik ki a számukra nem szimpatikus egyéneket. Így válnak a kirekesztettek a kirekesztők szeretetlenségének áldozataivá.
Ez a felfogás továbbá hajlamos az érték és a szeretet fogalmainak finomösszemosására oly módon, hogy a szeretetteket értékesnek, a nem szeretetteket értéktelennek nyilvánítja. Akit szeretek, az számomra értékes, akit nem szeretek, azt értéktelen, másodlagos embernek tartom. A szeretet tehát egyenlő az ember és tettei értékesnek tartásával, attól függetlenül, hogy egyetértek-e vele. Talán mondanom sem kell, ennek a szeretetfogalomnak sincsen sok köze a Bibliához. Miért nem? Leginkább azért, mert…

…a Bibliában a szeretet mindig cselekvő. Nem pusztán érzelmi kérdés, hanem mindig tettek követik.
Passzív szeretet a Bibliában nem létezik. Jézus irántunk való szeretete sem csupán abban nyilvánul meg, hogy elfogad minket bűnösként, hanem éppen abban, hogy miután magához hív, a megváltás által minket is megváltoztat.

Isten szeretete tehát soha nem csupán az elfogadásról szól, hanem mindig változást hoz.
A bibliai szeretetfogalmak a felebaráti szeretet értelmében sem passzívak. Ezért az a szeretet, amelynek nincsenek határai és prioritásai, a Biblia szerint valójában nem is szeretet.

II. Lehet-e parancsolni a szeretetet, illetve lehet-e valódi egy parancsolt szeretet?

Most elkezdjük vizsgálni a Biblia szeretetfogalmát, vagyis azt, hogy Isten milyen szeretetet tanúsít irántunk, illetve milyen szeretet gyakorlását parancsolja nekünk. Gyakori kérdés ezzel kapcsolatban, hogy lehet-e a szeretetet egyáltalán parancsolni, illetve milyen szeretet az, amit parancsolni kell. Ez számunkra azért is fontos, mert a válasz nagyon jól kiemeli a Biblia szeretetfogalmának – bármelyik szeretetről is van szó, lásd előző rész – lényegét, ami a hétköznapi felfogáshoz képest jelentős többletet tartalmaz. Mi ez a többlet?

A választ Jézus szeretettel kapcsolatos törvényértelmezése adja meg:

“Hallottátok, hogy megmondatott: szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.” (Mt 5,43-45)

Az első, amit le kell szögeznünk, hogy a Bibliában parancsolt szeretet alapja nem érzelem.

Ez nem jelenti azt, hogy a bibliai szeretet semmibe venné az érzelmeket – nagyon is fontosnak tartja őket, lásd pl. Énekek Éneke –, viszont a szeretet gyakorlását nem teszi érzelmektől függővé. A Biblia szeretetfogalmai minden esetben aktív, tettekben megnyilvánuló szeretetet takarnak, tehát ezen fogalmak szerint a szeretet cselekvő.
Az ellenség szeretetének lényege ezért nem az, hogy kínlódjunk ki magunkból ugyanolyan érzelmeket az ellenségeinkkel szemben, mint amit a barátainkkal vagy családunkkal szemben érzünk, hanem az, hogy a velük szembeni cselekedeteink ne legyenek ellenségesek.

Ha megnézzük az idézett igét, láthatjuk, hogy Jézus is ezt emeli ki Istennel kapcsolatban:
“Felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.”
Fontos megjegyeznünk, hogy mindez nem jelenti ellenség és barát minden szempontból egyként kezelését még Istennél sem, hiszen ha így lenne, nem lenne értelme üdvösségről és kárhozatról beszélnünk. Isten nagyon jól tudja, kik az ellenségei, és kik a gyermekei. Mindegyikük felé ugyanolyan szeretettel fordul, mindegyiküket elárasztja áldásaival, de aki mindvégig ellenséges marad Vele szemben, azt nem üdvözíti. Isten tehát nem teszi tökéletesen egyenlővé a barátot az ellenséggel, viszont mindkettő felé egyformán szeretettel fordul. A gyermekei felé egyértelmű, hogy miért, az ellenségei felé pedig azért, hogy szeretetét megtapasztalva azok is a gyermekeivé váljanak. Ez a fajta isteni viszonyulás van parancsba adva számunkra is az ellenség szeretetében.

A keresztények számára sem az ellenség és a barát közötti határvonal teljes eltörlését parancsolja Isten.
Nem arról van szó, hogy az ellenséget kezeljük minden szempontból közeli szerettünkként, hanem arról, hogy felé is mindig szeretettel forduljunk, és ne viselkedjünk vele ellenségesen. Az ellenségeskedés ugyanis csak további ellenségeskedést szül, és ezt az ördögi kört egyedül a szeretet megnyilvánulásai tudják megtörni. Mivel a bibliai szeretetparancsok mögött Isten áll, az azok szerint cselekvők tettei még akkor is a szeretet megnyilvánulásai, amikor ellentétben állnak az érzelmekkel.

Napjaink egyik legnagyobb és legveszélyesebb tévedése, hogy az érzelmeket teszi a szeretet mércéjévé.
Amikor érzem a szeretetet, akkor szeretek, amikor nem érzem, nem szeretek – gondolják sokan –, és ennek nyomán a szeretet parancsának teljesítését is érzelmi síkon értelmezik. A bibliai szeretet viszont minden esetben tettekben nyilvánul meg, a Szentírás nem ismer passzív szeretetet. A valódi szeretet minden esetben aktív, olyannyira, hogy ha képes megmaradni passzív érzelemnek, akkor az valójában nem is szeretet.
(Folytatjuk.)
Jorsits Attila

Az eredeti szöveg a szerző TeológiaBlogján olvasható.

Következő rész: Milyen a szeretet a Bibliában? 2. (hamarosan!)

Kép

Ajánljuk még:

Krisztusi szeretet a hétköznapokban

Aktuális bűneink

A valódi kérdés


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162