Mit és hogyan kellene tanítani – például kémiából?
Mit és hogyan kellene tanítani? Azt és úgy, hogy az Életnek tanuljunk: azaz a tanult ember lényegesen jobban boldoguljon az Élet dolgaival, mint a tanulatlan. Általános iskolában és középiskolában senki ne tanuljon olyan tananyagot, amit nem az Élethez, hanem csak a továbbtanuláshoz kell tudnia.
Mivel ma nem az általános iskola befejezése, hanem az érettségi vagy egy szakmunkás bizonyítvány az alapelvárás, ezek megszerzéséhez ne legyen szükséges olyan tudás, ami kutatáshoz vagy tudományos munkához kellhet, de az Élettel nincs közvetlen kapcsolatban.
Ennek fényében felül kell vizsgálni a teljes tananyagot, a Nemzeti Kerettantervet és minden vizsgaelvárást! A használható gyakorlati tudásra kell összpontosítani, mégpedig a végcéltól visszafelé tervezve: egy szakmunkástól és/vagy érettségizett embertől elvárható, hogy tisztában legyen az állampolgári és erkölcsi ismeretekkel, rendelkezzen alapvető művészeti és testkultúrával, nyelvi és kommunikációs készségekkel, valamint képes legyen vállalkozást indítani, banki és biztosítási konstrukciók közül választani, és megtalálni a további önképzést segítő szakmai anyagokat.
A mai iskolarendszer ettől minden ponton eltér, így amennyiben a végzettek rendelkeznek az említett készségekkel, azt nem az iskolának, hanem a családi hátterüknek vagy az egyéni ambícióiknak köszönhetik. Más szóval: az iskola nem tölti be társadalmi demokratizáló és esélyadó funkcióját.
A következő cikkekben tantárgyanként levezetem, mire kellene a gyerekeket tanítani ahhoz, hogy felnőttként rendelkezzenek a felnőttektől elvárt ismeretekkel. Elsőként nézzük meg a kémiát!
Mit tanítsunk kémiából?
Rengeteg egészségre ártalmas és közömbös vegyületet!
Nem árt, ha az átlagember tudja, milyen rákkeltő vegyületekkel mérgezik a mindennapokban, adalékanyag, oldószer, hígító, festékösszetevő és egyebek formájában, literenként, mondjuk, 0,1 cent extraprofitért – ennyivel kerülne többe a környezet- és egészségbarát helyettesítő anyag.
Szintén jó, ha tisztában vagyunk a gyógyszer hatóanyagok fejlesztésének menetével, az új molekulák feltalálásának módjával, és hogy melyik helyett milyen gyógynövénnyel tehetjük magunkat egészségesebbé, tizedáron.
Ne legyünk prűdek, a „designer drogokkal” összefüggő kérdésekben is elkelne némi tájékozottság. Jó lenne tudni, miből készül a margarin, mi a transzzsír, mit keres a foszforsav a sült krumpliban, a vaníliaaroma a gyorséttermek közelében, mivel festik a joghurtokat, miben gyorspácolják a húst, mivel etették a húst adó állatot, és így tovább. Nem baj, ha elmegy egy kicsit az étvágyunk, legalább kevesebb gondunk lesz az elhízással és a cukorbajjal.
Ezek sokkal érdekesebb és élettelibb témák, mint a Mengyelejev-táblázat, noha röviden azért utóbbit is tanulmányozni kell.
A vegyészet ugrásszerűen fejlődik, naponta születnek az életünket meghatározó új készítmények, amelyekről az átlagos felnőtt egyre kevesebbet tud, egyre kevésbé érti a működésüket. Ideje megismerni, hogyan élhetünk hosszú, egészséges életet, tehát előre, arccal a kémia felé!
Vértes László
(Folytatjuk a matematikával!)
Vértes László blogja: http://verteslaszlo.blogspot.hu/
A sorozat további cikkei:
Mit tanítsunk biológiából és földrajzból?
Mit tanítsunk az idegennyelv-oktatásban?
Tweet