” A Moszkva”: party-nosztalgia?
„A szocialista Józsa István azért szólalt fel napirend előtt, hogy elmondhassa: a budapesti Moszkva tér Széll Kálmán térre és a Roosevelt tér Széchenyi térre átkeresztelése szerinte sérti Oroszországot és az Amerikai Egyesült Államokat, amelynek súlyos gazdasági következményei lehetnek.” (Inforádió, 2011. április 27.)
Azért kezdtem ezzel az idézettel, hogy mindenki számára világos legyen: nem leszek politikamentes.
Olvasgatom a híreket az utcák-terek átkereszteléséről, olvasom a blogokat, látom a Facebookon a mozgalmakat, amelyek a Moszkva tér nevének megmentésére szerveződtek. „A Moszkva tér nekem mindig Moszkva tér marad” közösséget eddig a percig 12.155 ember lájkolta. De van egy konkurens cég is: „A Moszkva tér neve maradjon Moszkva tér”, ami 6348 embernek tetszik. Az oldalakról kiderül, óriási az elkeseredettség, az elnyomás elviselhetetlen. Főleg tinédzserek, de a retro korszakból itt maradt kortársaim is lázadoznak.
Amikor én még kislány voltam, az Oktogon neve November 7-e tér volt, az Andrássy út pedig: Népköztársaság útja. Az Erzsébet és Teréz körút a Lenin névre hallgatott. A 14-es villamos végállomása pedig Lehel tér helyett Élmunkás tér volt. A Király utca a Majakovszkij, az Erzsébet tér az Engels, a Károly körút a Tanács, a Vámház körút a Tolbuhin nevet viselte. A Ferenciek tere pedig Felszabadulás tér volt. A „Felszab”, ahogy mindenki nevezte. Mi, bölcsészek is, akik a mai Sapientia Egyetem épületében tanultunk akkor, aminek a címe Pesti Barnabás utca 1. volt ma pedig Piarista köz 1.
Szóval a „Felszab teret” sajnáltuk mi is. Sokáig nem is használtuk az új nevét. Sőt, dafke „Felszabot” mondtunk, ha tehettük. Aztán eltelt másfél évtized, és ma már nincs bennem dac. Sőt, örülök, hogy a barátnőimmel a Ferenciek terén találkozhatok. Ehhez mondjuk az is kellett, hogy megváltozzon a véleményem arról a történelmi eseményről is, amit 1945. április negyedikén szoktunk volt ünnepelni 1990 előtt.
Ha a Moszkva teret a kilencvenes évek elején akarták volna Széll Kálmánra visszakeresztelni, akkor szerintem én is benne lettem volna egy átnevezés ellenes mozgalomban. Amit ugyan akkor nem lehetett volna a számítógépasztal vagy egy fotel kényelméből megszervezni, mint ma a facebookos közösségeket, de szerintem minimum egy aláírásgyűjtésig vagy egy békés demonstrációig eljutottunk volna (füstbombák nélkül). De ma már nem sajnálom a Moszkva tér nevét. Ugyanis azóta tüzetesebben megismertem Magyarország második világháború utáni történetét. Azt az időt, amikor „Moszkva” nem csak egy város neve volt, hanem egybeforrt a szovjet hatalommal, a megszállt országunk megalázottságával: „Mit szól hozzá Moszkva? Leszóltak Moszkvából…” Ráadásul a Moszkva tér mint stratégiai pont kulcsfontosságú volt Budapest ostroma során is. Egyáltalán nem véletlen, hogy pont ezt a helyet nevezték el így.
A Moszkva tér névről gondolkodhatunk úgy is, hogy rossz ómen volt. Ez Budapest egyik legelképzelhetetlenebbül lepusztult tere. A budai polgár kikerüli a koldusokat, nem néz rá az alkalmi munkát kereső, rezzenéstelen kelet-európai arcélű férfiakra, akik mint a szobrok, várakoznak az óra körül. Hétvégén este a fiatalok ideje kezdődik. A Combino koraeste elnyeli, majd az éjszaka folyamán kiköpi a bulizó tizenéveseket, és tényleg, nem kár a Moszkva térért, lehet itt ordítozni, duhajkodni, vedelni, verekedni, paráználkodni és öklendezni.
Talán nem is baj, hogy akkora a felhajtás a névcsere körül. Néhányan esetleg elgondolkodnak azon, hogy aki nem sajnálja a „Moszkvát”, miért nem. És el lehet elmélkedni azon a vicces érven is, hogy Angliában miért nem változnak az utcanevek már évszázadok óta, nálunk pedig ilyen gyakran…
Lehet, hogy baj, nálunk az utcanév valamilyen politikai – ideológiai elkötelezettséget is kifejez. És az is lehet, ebből érdemes lenne kilépni. De egyelőre itt tartunk ezzel is, meg az egyéb közszemlére állított szimbólumainkkal: szobrokkal, emléktáblákkal, intézménynevekkel.
És még valami nem változott: sokan ma is a külföldre vetik vigyázó szemüket: „Vajon mit szól ehhez Moszkva? Vajon mit szól ehhez Washington?” Én nem tudtam, hogy ezek a nagyhatalmak kompetensek még a magyar utcanévadásban is…
A Köztársaság tér – II. János Pál tér cserébe bele se merek gondolni…Kik fognak ebbe beleszólni? Károlyi Mihály kontra Szent Mihály arkangyal? Vagy van még felsőbb hatalom is?
Kóczián Mária
Tweet