Talita

Keresztény női magazin

Nagyra törő lélek porhüvelyben – Stephen Hawking

Hawking01
Stephen Hawking ikonikus alakja a tudományos világnak és a popkultúrának. Ő a kerekesszékben élő, magatehetetlen testbe zárt nagyszerű elme, aki értelmével a világunk határait kutatja, miközben moccanni is alig tud.

Tavaly filmet forgattak e különleges tudós, kozmológus életéről első felesége naplója nyomán, A mindenség elmélete címmel. A film azokban az években kezdődik, amikor még Hawking egyike volt a vidám, ambíciókkal teli cambridge-i egyetemistáknak. Egy bölcsész lánnyal egymásba szerettek, ám nem sokkal később kiderült: Stephen gyógyíthatatlan betegségben szenved, mozgató izmai elsorvadnak, és két évnél több aligha adatik számára. A szerelme, Jane Wilde úgy dönt: akármennyi idejük is van még hátra, ő mellette szeretne lenni. Összeházasodnak, és Jane szó szerint kirángatja Stephent az apátiából, a magatehetetlenségéből. Rendíthetetlen támasza és biztatója lesz. Sokáig megpróbálnak úgy élni, mint egy „rendes család”: két gyermekük születik, majd később még egy harmadik is, miközben Stephen fokozatosan elveszti a mozgási képességeit, a beszédképességét – csak az elméje és a lelke marad szabad és szárnyaló. Az a Stephen Hawking, akit ma ismerünk: a tudós, a világ keletkezésének kutatója, népszerű tudományos könyvek szerzője, a megjelenésével egyszerre sokkoló és lenyűgöző kultúrikon – bizonyosan nem lenne, ha Jane, feladva saját tudományos ambícióit, nem áldozta volna magát arra, hogy férjét életben tartsa. A túlélésre jósolt két esztendő helyett mára már ötven – ez egyedi és hihetetlen teljesítmény egy ALS-szindrómában szenvedőnél!

Hawking02

Néha furcsa összefüggéseket mutat az életünk. Éppen most halt meg egy ismerősöm ALS-szindrómában. Miután az első, erőteljesebb tünetei jelentkeztek (nagy fáradtság, mozgásszervi problémák), még egy éve adatott. Igaz, nála közel hatvanévesen kezdődött ez a betegség. Ennek a fényében még hihetetlenebb, hogy mennyire sokáig képes Hawking ezzel a testtel élni.

Az éremnek persze két oldala van. Senkit nem lehet életben tartani, ha ő maga nem akarja. Hawking nagy ambíciója – megtalálni a „mindenség elméletét”, vagyis a világot mozgató nagy egyenletet – olyan rögeszmévé vált, amely át tudta lendíteni a testi leépülése okozta lelki mélypontokon. Az 1970-es évektől őt kísérő figyelem és népszerűség, a díjak és kitüntetések özöne pedig bizonyára szintén segített elviselni testi fogyatékosságait. Hawking tehát az emberi akaraterő nagy példája is.

Mit ad át ebből a film? Sokat. Olyan életrajzi műről van szó, amelynek még élnek eredeti szereplői, ezért sok lehet benne a szemérmes elhallgatás, tompítás. A filmnek és az életműnek azonban nem ez a lényege, hanem a példázat a törékeny cserépedénybe zárt emberi akaratról és szárnyaló értelemről. Ennek az élményét tökéletesen megkapjuk, a szentimentalizmus csapdáit elkerülve.

A színészi alakítások kiválóak. A Stephen Hawkingot alakító Eddie Redmayne tehetségére már korábbi filmjeiben is felfigyeltem (Egy tiszta nő, A katedrális, Egy hét Marilynnel, A nyomorultak). Olyan színész, akit szerencsére nem lehet besorozni a szépfiúk csapatába, ugyanakkor kiválóan alkalmas sokféle karakterszerepre, a főgonosztól az angyalarcú ifjúig. Ritka sokoldalúság adódik a külsejéből és a tehetségéből – ennek ékes példája nagy átváltozása Stephen Hawkinggá. A feleségét alakító Felicity Jones is hiteles, lobogó lelkesedésű fiatal lányként és megfáradt asszonyként egyaránt.

Hawking03

Kettőjük különleges párkapcsolatának elején – a film szerint, és Jane emlékirata szerint – egy fontos párbeszéd zajlik le közöttük, afféle tesztelése egymásnak. – Mit tanulsz? – kérdezi Jane. – Kozmológiát. Tudod, az az intelligens ateisták vallása – válaszolja Stephen, és visszakérdez a lány hitére, aki anglikánnak vallja magát.

Különböző világlátásuk finoman érzékelhető életük eseményei során. Hawking a tudományos kutatások szabadságát védve nem ismerhet el határokat szabó tekintélyt maga fölött, miközben Jane mindvégig Isten tudatával él. Amikor Hawking egyszer kijelenti, hogy a világ keletkezéséről vallott elképzelései összeegyeztethetők a Teremtő létével, de a következő szavával már vissza is vonná, Jane rászól: – Várj! Hadd élvezzem még ki egy kicsit ezt a pillanatot, amire mindig vártam!

Mielőtt azonban abba az álomba ringatnánk magunkat, hogy lám, itt a példája a férfi és nő közötti teljes odaadottságon és szereteten alapuló ideális kapcsolatnak – a való világ elveszi ezt az illúziót. Két évtized aggodalmai és gyötrelmei felőrölték mindkét embert, különösen Jane-t, aki magatehetetlen férje mellett három gyermeküket is nevelte. A harminc évet már nem érte meg a házasságuk. Jane normális életet keresett egy másik férfi oldalán, Stephen pedig új, odaadó és lelkes ápolónőt talált. A heroikus, több évtizedes küzdelem egymás oldalán ennek ellenére nem veszít semmit az értékéből. Tudjuk, hogy a világ megismerésére és birtoklására törő erőnk „törékeny cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, ne magunknak.” Vajon Stephen Hawking is így gondolja-e valaha?

 

Kölnei Lívia

1. kép    2. kép
3. kép: Az igazi Stephen Hawking az igazi Jane-nel a ’90-es években

Kulturális ajánlatainkból:

Arany Birodalom – a letűnő női hatalom regénye

Álomcirkusz

Suzan pont hu – Szegény gazdag ifjak Budapesten

Groteszk nosztalgia a Nemzetiben – Ballada a két sebzett hattyúról


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162