Talita

Keresztény női magazin

Női-férfi esélyegyenlőség 1. – Mi a helyzet a munkahelyeken?

2eselyegyenloseg2
A Jól-Lét Alapítvány konferenciát rendezett „Korszakváltás – női munkavállalás korlátok nélkül” címmel. A helyszín a Zwack Unicum Gyár látogatóközpontja volt, és ez legalább olyan hívóerőt jelentett számomra, mint a téma. Ott dolgozó ismerőseim ugyanis azt mondták: a Zwack Gyár családbarát munkahely.

 

A 10. születésnapját ünneplő Jól-Lét Alapítvány kiválóan szervezett, gondolatébresztő és inspiráló konferenciát rendezett a nők (különösen az anyák) munkába állásának, karrierépítésének lehetőségeiről, a gyes utáni visszatérésről, a családbarát munkahelyek ismérveiről. Az előadók többsége maga is többgyermekes anya, ugyanakkor valamely társadalomtudományi szakterület kutatója volt, a meghívott beszélgetőpartnerek pedig cégek és szervezetek foglalkoztatási felelősei, vezetői voltak.

A konferencia előadói elsősorban a profittermelő szektor munkalehetőségeire koncentráltak. Ez a szféra nyújtja a vagyonosodással járó karrier lehetőségét.

Keveházi Kata alapítványvezető megnyitó beszédében elmondta, hogy személyes élettörténete indította az alapítványi munkára, és célja a nők kompetenciáinak megerősítése. Örömmel hallottam, hogy a gyermeket váró nőket az értéksemleges „várandós” kifejezéssel illette, nem a negatív értelmű „terhes” szóval. Ez jellemezte a későbbi előadók zömét is.

Kánya Kinga, az Alapítvány munkatársa bevezető előadásában felmérésük eredményeit, tanulságait összegezte. A nők munkahelyi hátránya a várandósság idején kezdődik, és kihat a munkahelyre visszatérés időszakára is. A megkérdezett nőknek csak 47 százaléka tapasztalta, amikor bejelentette állapotát a főnökének, hogy vezetői és kollégái pozitívan fogadták a hírt, vagyis értéknek tekintették a gyermeket. A kismama önértékelését rengeteg elbizonytalanító tényező rombolja (stressz a várandósság bejelentése miatt – hogyan fogadják?;  anyagi bizonytalanság;  szerepelvárások – meg tud-e felelni mind az anyai, mind a munkahelyi követelményeknek, a külvilágnak?;  vissza tud-e majd térni a munka világába?) Ez utóbbi elősegítésére nagy segítség lenne, ha működne a munkahelyi kismama-program: folyamatos kapcsolattartás az anyákkal, új információk közlése. Ugyanilyen fontos a rugalmas munkaidejű foglalkoztatás lehetősége. A legtöbb nő vágyálma: szerető társ, kisbaba és munkahely, ahová visszavárják.

A következő beszélgetésben, amelynek résztvevői nagyvállalatok HR (humánerőforrás)-vezetői voltak, megerősítették azt a tapasztalatot, hogy a vállalati vezetők személyesen is sokat tudnak tenni az esélyegyenlőség javításáért. Megértő főnök, megértő kollégák – így lehet röviden összefoglalni, mire van elsősorban szükségük a kismamáknak a munkahelyeken. A dm (drogerie markt) HR-vezetője is megerősítette, hogy a profitorientált cégeknél is van lehetőség az anyukák visszatérésének segítésére, annak ellenére, hogy ez plusz munkát ró a vezetőkre és a kollégákra. A dm-nél átlagosan egy-másfél évvel a szülés után térnek vissza a munkába a nők, és részmunkaidős foglalkoztatásra is lehetőségük nyílik.

5eselyegyenloseg5

A következő előadó, Szelényi Zsuzsanna (a Savoir Faire Fejlesztési Tanácsadó igazgatója) a női vezetők helyzetét tekintette át, mivel ezen a téren a legnagyobb a nők lemaradása a férfiakhoz képest. Az Európai Unióban, a politikai vezetésben 23-25 százalék a nők aránya (itthon 9–15 százalék között mozog), a vállalati vezetők, stratégiai döntéshozók körében azonban még alacsonyabb, 3 és 12 százalék közötti. „Ambiciózus, domináns, agresszív, önbizalommal rendelkező, erős” – ezeket a tulajdonságokat a közvélemény a férfiaknak tulajdonítja, és ezeket asszociálják a vezetőkhöz is. A nők értékeit (például a munkavégzés minősége terén) sokan elismerik, sőt, némely területen még a férfiakénál magasabbra is értékelik, de vezetőként mégis nehezebben fogadja el őket a többség. Ma már bizonyított tény, hogy a nőkkel együtt jobb döntéseket tudnak hozni a férfi-testületek. A nők képességei a stratégiai szinteken kihasználatlanok, ez nagy humánerőforrás-tartalékot jelent.
Szelényi Zsuzsanna sorra vette a nők vezetői karrierjének akadályait, és idesorolta a hagyományos női szerepnek való megfelelést és a gyerekvállalást is. Racionális szempontból ez igaz, mégis mindig borzongató érzés számomra, ha a gyerekeket akadálynak nevezik.

Kerekasztal-beszélgetés következett, amelynek egyik szereplője, Katona Melinda (PWA – Sikeres Nők Egyesülete elnöke) fontos alapelveket fogalmazott meg. Először is tisztázni kell önmagunkban, miért is vagyunk a földön. Az esélyegyenlőtlenség nem csak női probléma, hanem közös – be kell vonni a férfiakat is, meg kell hallgatni az ő félelmeiket is ezen a téren, hiszen nem a férfiak „legyőzése” a cél, hanem a közös érdekek megtalálása. A nők elsősorban szakmai teljesítményük elismertetése, a család és karrier összeegyeztethetősége és a kapcsolati tőke kiépítése terén kerülnek hátrányba. (Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy pl. a nők többnyire hazamennek munka után a „második műszakba”, így ritkábban adódik lehetőségük közösségi rendezvényeken, klubokban társadalmi kapcsolatokat építeni.) Hátrány az is, hogy a médiában a nő háromféle szerepben tűnik fel leggyakrabban: áldozat, háziasszony és celeb – szakemberként nagyon ritkán nyilvánul meg.

Szabó Eszter (a General Electric kommunikációs igazgatója) kiemelte, hogy a nőknek jó a teljesítménye, de rossz a megítélése (imázsa) és a kapcsolatrendszere. Ez utóbbi kettőt csak összefogással lehet javítani. Barabás Erika (az IBM Magyarország HR-igazgatója) tanulságként összegezte, hogy a férfias attitűd a stratégia, vagyis a célokhoz vezető út kidolgozásában jobb, a női attitűd a stratégia megvalósításában jobb. A kettőnek együtt kellene működnie a jobb hatásfok érdekében.

A délutáni fórumbeszélgetések három témája köré csoportosultak a résztvevők: stresszkezelés, a nők előmenetelének támogatása és a rugalmas munkavégzés vállalati lehetőségei. Én ez utóbbin vettem részt, ahol örömmel hallgattam Ézsaiás Tünde (Opten Kft.) beszámolóját egy kismamák bevonásával megvalósult távmunka-programról, valamint a Magyar Távmunka Szövetség két képviselőjének beszámolóit.

Az összegzések után a résztvevők jutalma – a sok, inspiráló gondolaton felül – egy kulturális körséta volt a Zwack Múzeumban és a gyár pincéjében, ahol a Zwack Unicum és márkatársai érlelődnek. Persze a kóstoló sem maradt el, nekem az új Unicum Szilva ízlett a legjobban.

A szervezők dicséretét a fenti összefoglalóm már közvetíti, holnapi cikkemben néhány hiányzó mozzanatra szeretném a figyelmet felhívni.

 

Kölnei Lívia

 

(Folytatjuk)


Korábbi, hasonló témájú cikkeinkből:

Milyen feltételekkel vállalna Ön három gyereket?

Volt egy álmom: diploma 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162