Nobel-díjas tudós – Istenről
„Ahol terv van, ott van intelligencia is.” (Arthur H. Compton)
„Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia működik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerű, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínűsége, hogy az véletlenszerű folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.” (Arthur H. Compton: The Freedom of Man. Yale University Press, 1935, 73)
„Mi lehetne nemesebb törekvés annál, mint hogy Alkotónkkal együttműködve jobbá tegyük a világot, amelyben élünk? Ha az ember cselekedeteit a tudomány fényében szemléljük, új reménységgel telünk meg. Alkotónk iránti hűségünk, aki képességgel, lehetőséggel és felelősséggel ruházott fel bennünket életünk és világunk tökéletesítésére, feltétlenül arra inspirál, hogy szívvel-lélekkel együtt munkálkodjunk vele ezért a nagyszerű célért.” (Compton, 1935, 119)
„Lényegüket tekintve nem lehet végső konfliktus a tudomány és a vallás között. A tudomány az igazság felfedezésének megbízható módszere. A vallás az élet elégséges alapjának keresése.” (Marjorie Johnston, ed.: The Cosmos of Arthur Holly Compton. Alfred A. Knopf, Inc., 1967 370)
„A tudomány olyan világot teremtett, melyben a kereszténység szükségszerűség.” (Harry Emerson Fosdick: Dear Mr. Brown: Letters to a Person Perplexed about Religion. Harper and Brothers Publishers, 1961, ch. 16)
Arthur H. Compton 1927-ben kapott Nobel-díjat a „Compton-effektus” (a röntgensugarak hullámhosszának változása az elektronokkal való ütközéskor) felfedezéséért.
Felhasznált forrás: Divinity (Szabados Ádám) blogja
Kép: Arthur H. Compton 1927-ben
Tweet