Talita

Keresztény női magazin

Párkapcsolati kurzus 3. – A jegyességről

jegyesseg1
A jegyesség időszaka eredetileg legalább egyéves periódus volt a pár életében, ami végső elköteleződésük előtt lehetőséget nyújtott a másik megismerésére és esetleg a visszalépésre. Éppen ezért ebben az időszakban a pár tagjai még nem éltek egymással nemi életet, hiszen mindketten szabadon kiléphettek a viszonyból.

 

Miért okoz nehézséget a felek éretlensége?

Nagyon fiatal korban kezdődő párkapcsolat esetén a felek személyisége kialakulatlan. Nem tudják még eldönteni, mihez szeretnének kezdeni az életükkel, esetleg hivatást, munkát sem választottak vagy találtak még. Nem alakult ki szilárd értékrendjük, világnézetük. Nem szereztek jelentős tapasztalatokat más emberekkel való kommunikációban, együttműködésben, közös munkában, szervezésben. Erősen hatnak rájuk a származási családban szerzett minták. Általában alacsonyabb fokú tudatosság jellemzi őket az életük vezetésében, szervezésében, döntéseikben. Alapvetően érzéseik, ösztöneik, nem pedig tudatos választásaik vezérlik őket.

Jól meggondoltad?

Fiatalkorban gyakori a külső sajátosságok alapján történő párválasztás. Vannak népszerű személyiségek, akik valamilyen feltűnő külső, esetleg társas tulajdonságuk következtében vonzóak társaik számára. Ilyen a formás, sportos test, az anyagi jólétről tanúskodó divatos öltözék, márkás ruhák, státuszszimbólumok: elektronikus felszerelések, telefonok, számítógép, játékgép, később az autó. Egy fiatal kelendőségét nagymértékben fokozhatják az efféle adottságok, kellékek, miközben igazán lényeges tulajdonságaikra nem derül fény.

A fiatalok legtöbbször kortárscsoportokban ismerkednek egymással, és a kapcsolatot erősen befolyásolják a többiek nézetei. Legyen szó akár a szexualitásról, közösségi életről, szerelemről, párkapcsolatról, szabadidős tevékenységről. A pár gyakran nem is a maga igényeit követi, hanem a felé irányuló elvárásoknak igyekszik megfelelni, melyeket elfogad sajátjaként.

A felek személyisége később nagyon eltérő irányba változhat. Meghatározó lehet egy új iskola, egyetem elkezdése, a munkába állás, kiszakadás a korábbi, megszokott környezetből, új emberek, életstílusok megismerése. A világ kitárulhat, és vonzásaival, lehetőségeivel elterelheti egymás mellől a fiatal párt. Sok az alternatív lehetőség. Éppen ezért, amíg egy fiatal nem szeretne elköteleződni, fontos mérlegelnie, mennyire mélyen bonyolódik bele egy adott párkapcsolatba.

Dóri és Márk szerették egymást, jó volt együtt, boldogok voltak. Nagyon korán, húszévesen összeházasodtak. Még nem alakult ki egyikük számára sem, mit is várnak valójában az élettől. Saját pályájukat, céljaikat sem találták meg. De annyira vágytak a másikra. Aztán jöttek a gyerekek, a csalódások, kudarcok, és ők nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a sors kemény kihívásainak közösen feleljenek meg. Egymásra haragudtak, a másikat hibáztatták. Aztán megjelent kapcsolatukban a harmadik. Elváltak.

Túl korai elköteleződés

Vannak fiatalok, akik egészen korán, tizenévesen mély, mindenféle értelemben elkötelezett, hosszú távú párkapcsolatot alakítanak ki egymással. Ezeket a gyerekeket valamilyen alapvető hiány, szükséglet hajtja a komoly párválasztás felé. A származási család nem megfelelő működése, a szülőkkel való kapcsolat sivársága, kiürülése, ambivalenciája, vagy a családon belüli élhetetlen viszonyok sodorják őket tinédzser társaik karjaiba. Az ilyen párok tulajdonképpen egymást szocializálják, átveszik a család nevelő szerepét. A szülők nem elég erősek benntartani a serdülőt a családban, aki társai között keres menedéket.

Nem ritka, hogy egy igen elhanyagoló közegből származó serdülő olyan társra lel, akivel nagyon is foglalkoznak szülei, bevonódnak életébe. Esetleg az ellenkező nemű szülővel túlságosan szoros a kapcsolata, mely kamaszkorban a gyerek számára elviselhetetlen indulatokat, ösztönöket indíthat be, és szükségessé válik egy külső személy bevonása a rendszerbe. Ilyenkor a befogadó struktúra sem egészséges: a kívülről jövőt magába olvasztja, előre leosztott szereppel.

jegyesseg2

Miért fontos a jegyesoktatás, és miben segíthet a jegyesség időszaka?

A jegyesség időszaka eredetileg legalább egyéves periódus volt a pár életében, ami végső elköteleződésük előtt lehetőséget nyújtott a másik megismerésére és esetleg a visszalépésre. Éppen ezért ebben az időszakban a pár tagjai még nem éltek egymással nemi életet, hiszen mindketten szabadon kiléphettek a viszonyból. Természetesen nem feltétlenül tartották magukat ehhez a fiatalok régebbi korok régebbi morális szabályai között sem.

A túl gyors elköteleződés szükségszerűen magában foglalja a meggondolatlanságot. Manapság nem divatos a fiatalok körében, még az első komoly kapcsolat esetén sem a szexuális önmegtartóztatás. Ósdi dolog, vélik, hiszen létezik már fogamzásgátlás. Ha egy tizenéves felkészült testileg-lelkileg, akkor miért ne – gondolják. Valójában ez teljesen hibás érvelés.

Amíg két ember igazán megismeri egymást: összehangolódnak fizikailag és érzelmileg, találkoznak a másik családjával, barátaival, elmesélik egymásnak a múltjuk fontosabb eseményeit, ráéreznek egymás mélyebb érzéseire, képessé válnak az együttrezdülésre, igen hosszú idő eltelhet. Ha egy kapcsolat nem jut el eddig a szintig, teljesen felelőtlen döntés az elköteleződés egymás mellett. Ráadásul, ha nincs meg a kellő érzelmi alap, nagy valószínűséggel a szex sem fog igazán jól működni, valódi élményt, gyönyört nyújtani egyik félnek sem.

Az egymásban való elmerülés, a másik elfogadása, szeretete, végül az elköteleződés mellette – pontosan erre a célra találták ki a jegyesség időszakát. Fontos, hogy ilyenkor még mindkét fél nagyobb fizikai és érzelmi veszteségek nélkül kiléphessen a kapcsolatból, ha nem tud mellette dönteni.  Hiszen egy egész életre választunk, jó esetben. Hogyan is hozhatnánk meg alapos mérlegelés nélkül egy ilyen súlyú döntést?
A jegyesoktatás folyamán egy igazán felkészült pap nemcsak az egyház elvárásait közvetíti a pár számára, hanem felkészíti őket a nehezebb időszakokra is.

Útravaló

A felhőtlen, boldog szerelem időszaka útravaló az egész életre. Ha egy fiatal pár kihagyja ezt a lépcsőt, később, nehezebb időkben, nem lesz érzelmi tartaléka, amihez nyúlhatna. Milyen jó felidézni a mézesheteket, a közös programokat, az első randevúk időszakát! Elővenni a régi fényképeket, esetleg találkozni a régi barátokkal, bejárni a múlt színtereit, felidézni az eseményeket olyankor, amikor épp nincs nap mint nap lehetőség hasonló, könnyed időtöltésekre. Vagy súlyos párkapcsolati, családi krízis idején.

Érzelmileg hasonló ez az időszak az anya és a csecsemő közötti összefonódáshoz. Amennyiben az élet kezdetén az anya szeretetével igazán megalapozza kettejük kapcsolatát, az érzelmi muníció mindvégig kitart, viszonyuk egészségesen fejlődhet. A párkapcsolatban is szükséges ez az összekovácsolódás, csak itt a viszony az egyenlőségen alapul: anyaként adunk és gyermekként elfogadunk mindketten: szeretetet, érzelmeket, gondoskodást, elismerést, dicséretet, terveket, gondolatokat, munkát, jövőt – önmagunkat.

 

Szűcs Emese

A cikksorozat előző részei:

Párkapcsolati kurzus 1.

Párkapcsolati kurzus 2.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162