Talita

Keresztény női magazin

“Ne sok pénzed legyen, hanem elég!”

buddhista_szerzetesek2 
Lin-csi mester egy nap meglátogatta a szomszédságában álló kolostort. Az apát büszkén mutatta neki, mennyi bambuszfáklyát gyártanak szerzetesei.


– Szorgalmas, dolgos szerzeteseim vannak, Lin-csi, láthatod! Már nem is a kolostor fenntartására dolgozunk, hatalmas vagyont gyűjtöttünk. Vang nagyúr is megirigyelhetné. Igaz, éjjel-nappal gürcölünk.

– Na és miért gürcöltök ennyire, jó apát? – kérdezte tőle Lin-csi.

– Elárulom neked, barátom – kezdte az apát. – Azért kell ennyi bambuszfáklyát gyártanunk, mert jó pénzért veszik a városban. A pénz pedig azért kell, hogy meggazdagodjunk, és ne keljen többé dolgoznunk. Alig néhány év, és nem gyötörjük magunkat munkával, csak magunkra figyelünk, teát iszunk naphosszat, s a Tanításról beszélgetünk. Elmélkedünk, és hallgatjuk a kert madarainak énekét – dicsekedett tervével az apát, és máris a gondtalan jövőbe álmodta magát. De Lin-csi haragja felébresztette.

– Sok munkával sok pénzt keresni a bolond is tud, apát! Nem kell hozzá tudomány! Ráadásul a sok pénz nem gondtalanságot jelent, hanem sok gondot inkább. Ne sok pénzed legyen, hanem elég! Ne sok időd legyen, hanem elég! Ne sokat dolgozz, hanem eleget, ne sokat elmélkedj, hanem eleget! De te ezt fel se éred ésszel, jó apát! – kiabálta Lin-csi dühösen, majd csendesen hozzátette: – Sajnállak téged, de még inkább szerzeteseidet. Ha arra biztatod őket, hogy szakítsák ketté életüket, először szegény rabszolgák legyenek, majd bölcselkedő gazdagok, lehetetlent kívánsz tőlük. A semmibe nem lehet faszeget verni, apát! Őrültség a terved. Állítsd le a munkát!

De Lin-csi sohasem tudta meg, elvetették-e az esztelen tervet a szomszéd kolostorban, abbahagyták-e az értelmetlen gürcölést. Haragjában feléjük se nézett többé. Effélékről az emberek úgyis csak maguk dönthetnek.

 

Su-la-ce : Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában

Lin-csi apát: Linji Yixuan (japánul, Rindzai Gigen) (? – 867) kínai csan buddhista szerzetes, apát, ismert meghökkentő stílusáról. A Japánban rindzai zenként ismert iskolát eredeztetik tőle. A Hebei (Hopej) tartománybeli Nanhua faluban született, családi neve Xing Yixuan (Hszing Ji-hszüan). Már fiatalon szerzetesnek állt, a kínai buddhizmus iskolái között a csanban találta meg a maga egyéniségének megfelelőt. Több kolostorban is járt, majd eljutva délre Huangbo (Huang-po) mester tanítványa lett. Mikor Huangbo 850-ben elhunyt, visszatért északra, híres tanítóvá vált és hamarosan elnyerte a Hutuo folyó partján álló, Pekingtől nem messze fekvő Linji kolostor apáti rangját. A kolostor nevének jelentése a „rév szomszédsága”, s innen vette szerzetesi nevét is. A környékbéli hadurak csatározásai és a megszaporodó rablótámadások miatt el kellett hagynia a folyópartot. A kolostort egy közeli kisvárosba vitték át egy Wang Shaoyin (Vang Sao-jin) nevű mandarin támogatásával, a „rév szomszédsága” nevet azonban megtartották. Linji élete vége felé a Xinghua (Hszing-hua) kolostorba költözött át, majd itt is halt meg 867. február 18-án. Úgy tartják, miután székében ülve befejezte beszélgetését az egyik tanítvánnyal, legyintett egyet mind a tíz égtáj felé, megigazította ruháját, és csendben elhunyt. Tanításait sikerrel Mjóan Eiszai mester tudta meghonosítani Japánban, aki Kínából 1191-ben tért vissza. Az iskola neve Linji nevének japán olvasata után rindzai lett, és idővel az egyik legnépszerűbb buddhista irányzattá vált a szigetországban. (Forrás: Wikipedia)

Hangos változata egy, a “ki vagyok én?”-ről szóló történettel együtt itt hallgatható, Sári László előadásában.

A kép forrása


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162