Talita

Szinglik akcióban

Ma este vetíti az M1 a Kényszerszinglik című dokumentumfilmet (Skrabski Fruzsina és Kopp Krisztina alkotását), amelyben a stáb a valóságshow eszközeit használva három magányos fiút és három lányt helyez különböző ismerkedési szituációkba. Hogyan viselkednek a komoly kapcsolatra vágyó fiatalok az adódó helyzetekben, milyen stratégiáik vannak, elérik-e céljukat?

Egy kutatás szerint az Egyesült Államok 16 évesnél idősebb lakosságának több mint 50%-a egyedül él, nincs szerelme, élettársa, hitvese. (Ez az adat 1976-ban még csak 30%volt.) Az ebből következő – nyilvánvalóan negatív – nemzetgazdasági prognózisok mellett talán még borzongatóbb elképzelni a magányosok millióit egyszemélyes háztartásukban, ahol minden csak az övék, ahol senkihez sem kell alkalmazkodniuk.

Alakulhat úgy az élet, hogy valaki nem házasodik meg. Ez mindig így volt. De még néhány évtizeddel ezelőtt is kevesen voltak, akik valóban egyedül éltek, az egyedülállókat beszippantotta a nagycsalád, a férfiak vágták a fát a testvérük családjában, segítettek felépíteni a házát, besegítettek a gazdaságban; a kedves nagynénik pedig jórészt szívesen pesztrálták kis unokaöccseiket és unokahúgaikat, vagy maradtak a mamával, papával, megkönnyítve azok késő öregségét.

Ma ez nem így van, többgenerációs nagycsaládok nem élnek együtt, a fát hasogatva vesszük, a házainkat nem kalákában építjük, nincs gazdaságunk, a gyerekeinket pedig előbb bízzuk a bébiszitterre, mint a nagynénjére, az idősek pedig mehetnek az otthonba. Aki egyedül marad, az valóban egyedül van. Szingli – mondjuk, és sokak számára ez már nem is hangzik olyan rosszul. Miért is hangzana, amikor fiatalok százezrei szembesülnek azzal, hogy a magányos élet a leggyakoribb életformák egyikévé vált, így lehet, hogy nekik is ez jut osztályrészül.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat Kopp Mária azért hozta létre, mert kutatásai nyomán azt látta, hogy a magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, mint amennyi aztán valóban megszületik. Hogyan lehetne őket segíteni abban, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek? A párkapcsolatot, anyaságot, apaságot, gyermekszülést, családi életet népszerűsítő programok mellett nyilvánvalóan szükség van arra is, hogy a fiatalok egyáltalán képesek legyenek megtalálni a párjukat.

Skrabski Fruzsina – aki édesanyja nyomdokait követve a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomban tevékenykedik – és Kopp Krisztina a párválasztást helyezte a film középpontjába. Miről álmodik a lány, miről a fiú? Hogyan viselkedik egy ismerkedési szituációban? Mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy eldöntse, érdeklődik-e valaki iránt vagy sem? Alkalmasint hogyan és miért vágja maga alatt a fát, esélyeit ezzel jócskán csökkentve? Tisztában van-e azzal, hogy ő kicsoda, van-e kellő önismerete?

Az a rossz híre van a filmnek, hogy önismeret nélkül manapság nem megy, sem a párválasztás, sem más egyéb, ami az életben fontos (gyerekszülés, nevelés, párkapcsolat, munka, karrier stb.). És az a jó hír, hogy ez az önismeret megszerezhető – csak éppen tenni kell érte. Nem is keveset. És önismeretre nemcsak a lányoknak, hanem a lelki életre – látszólag – kevésbé fogékony fiúknak is szükségük van.

A Kényszerszinglik pergő, izgalmas képei elindíthatnak egy önismereti folyamatot a fiatalokban, amelynek következtében, ha akarnak, javíthatnak párkeresési szokásaikon, és kisebb eséllyel „választanak be” valakit. Illetve szembesülhetnek azzal, hogy lehet segítséget kérni. Mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, idősebb felnőttek sora segít szívesen, osztja meg tapasztalatait – ha kérik őket. Sajnos még ma is jórészt az a közvélekedés, hogy aki pszichológushoz jár, az bolond. Ideje lenne felhagyni ezzel, és belátni, hogy nemcsak a testünk lehet bajban egy betegség miatt, hanem mentálisan is támogatásra szorulunk. Ez a film ebből a szempontból is fontos szemléletformáló lehet.

Ma már tudjuk, hogy az életünkben sok minden múlik rajtunk. A saját döntéseinken, választásainkon, preferenciánkon. Ha valaki csak azt várja, hogy eljöjjön a Nagy Ő, de nem tesz azért semmit, hogy felismerje, könnyen egyedül maradhat. Hogy ez ne így legyen, érdemesebb megnézni a Kényszerszingliket, mint egy romantikus drámát.

Kóczián Mária
Kényszerszinglik, M1 szeptember 23. 22.55

Kapcsolódó cikkeinkből:

A házasságról – Kopp Mária halála után

Párkapcsolati kurzus 1. – Nem csak keresztényeknek