Talita

Te érted, mi van a bérjegyzékeden?

A korábbi söralátétnyi méretű bérjegyzék helyett a közalkalmazottak immár két-három lapos kimutatást kapnak a fizetésükről. A nagyobb baj az, hogy nem lehet tudni, mi mit jelent rajta.

Az államkincstári bérszámfejtő program megújítása lehet az oka, hogy az elmúlt év végétől más rendszerű (jóval részletesebb, új elnevezéseket is tartalmazó) bérjegyzéket kapnak kézhez a közalkalmazottak. Nem sírom vissza a régit, mert a rövidítések terén olyan nyelvi leleményeket produkált, ami ugyan szórakoztató volt, de a megértést biztosan nem segítette. (Csak egy gyöngyszem a sok közül: „Érv.term.egb.jár.kedv”) Eddig is gondot okozott, most azonban valódi fejtörést okoz, hogy diplomás tanárként, bölcsészként (stb.) megértsük, miből is tevődik össze és hogyan számítják ki azt a szerény összeget, amit havonta kézhez kapunk. Talán előnyt élveznek azok, akiknek valamilyen könyvelői, bérszámfejtői végzettségük van – de ebben nem vagyok biztos, mert amikor egyik kollégám a gazdaságis szakemberünkhöz fordult a kérdéseivel, ő kapásból a feletteséhez irányította – bizonyára jó okkal. A felettese viszont telefonban azt mondta, neki nem dolga, hogy egyszerű alkalmazottakkal tartsa a kapcsolatot, és ne menjen be hozzá, mert kollégámat be se engednék a portánál – no de ez már személyes ügy, kanyarodjunk vissza a mindenkit érdeklő témához: a bérjegyzék titkaihoz!

A bérszámítás fondorlatai

Már a bér kiszámításának módja is rejtélyes egy diplomás bölcsész számára: a tárgyhavi alapilletményhez nemcsak a kompenzációt adják hozzá, hanem a szabadság idejére járó díjat is (!) – így kijön egy nagy bruttó járandóság, ami egészen jó lenne nettó fizetésként. És innen követhetetlenek a számítások, mert valahogy bűvészkednek ezzel az irreális bruttó járandósággal és a kötelező levonásokkal, és a végén mégiscsak megszületik a kisegér, vagyis a nettó járandóság, amit a folyószámlánkra utalnak.

A bérjegyzék titkai

Engem nemcsak a fizetésem kiszámításának metódusa izgat, hanem legalább ennyire érdekel, hogy az egyes elnevezések mit takarnak. Hiába, nem tagadhatom meg bölcsész mivoltomat: érdekelnek a nyelvi lelemények! Például szívesen érteném, hogy mi a különbség a „természetbeni egészségügyi járulék” (kétszer is szerepel, különböző összegekkel!) és a „pénzbeli egészségügyi járulék” (ez is kétszer szerepel, eltérő összegekkel) között. Nekem ugyanis az jut eszembe a természetbeni járulékról, hogy törülközőket viszek be a kórházba, vagy hogy a kertben termett rukkola salátával fizetek az orvosi laboreredményért. (Ez utóbbi még nem fordult elő.) És hogy még bonyolultabb legyen: mind a négy tétel előtt szerepel az „elméleti” kifejezés! Miért? Van gyakorlatilag fizetett változata? Vagy nem igazán vonják le, csak elméletben? (De, a gyakorlatban is levonják.) Az „elméleti nyugdíjjárulék összege” is kétszer szerepel, eltérő számokkal, de az előbbiek után ezen már fenn sem akadok…

Néhány tétel ijesztően hangzik. A „rendszeres letiltás alap” például. Vajon mit, mikor, miért lehet rendszeresen letiltani? Ez az, amikor nem fizettem be valamit, és eljárás indul ellenem? Talán azért szerepel itt, mert a még ijesztőbb „letiltások és önként vállalt levonások” fejezetben hüledezve látom, hogy „az előző időszak munkabérkülönbözetének rendezése” címén jelentős összeg szerepel. Persze levonás ez is, és nem is értem, miért, hiszen semmilyen értesítést, magyarázatot nem kaptam. Erre mégiscsak kénytelen leszek rákérdezni…

Rátértem a bérjegyzék újabb hasábjára, ami azt a címet viselte, hogy „hónap közben elszámolt járandóságok”. Reméltem, hogy ettől végre az egész fizetési mechanizmus megvilágosodik – de nem. Többször ismétlődnek ugyanazok a tételek, néhol mínusz előjellel (levonták?), máskor előjel nélkül (hozzáadták?), számomra érthetetlenül.

Persze lehetséges, hogy ha nagyon okos lennék, vagy sokáig ülnék az elnevezések és számsorok fölött, minden megvilágosodna. Vagy ha valaki elmagyarázná, aki értene hozzá. Szegény gazdaságisunk, akinek személy szerint semmi szerepe a bér kiszámításában és a jegyzék elkészítésében, méregbe gurul, ha nála reklamálunk.
Marad a gugli…

Nem akarok álnaivnak tűnni, rágugliztam mindenféle lehetséges módon a bérjegyzék tartalmára, magyarázatára. Már a „bérjegyzék” elnevezés se magától értetődő, mert nem szerepel a fizetési lapokon – így szóba jöhetne a „fizetési bizonylat” is, meg az „elszámolás”, meg még néhány hasonló elnevezés. Semmilyen magyarázatot nem találtam a tartalmára vonatkozóan (még a bérszámfejtő tanfolyamok hozzáférhető anyagaiban sem). Ha külön-külön beírtam a keresőbe az egyes érthetetlen tételeket, már jobb eredményt értem el, innen-onnan össze tudtam szedni az értelmét.
Találtam viszont egy 2016-os hivatkozást a Munka Törvénykönyve egyik előírására, aminek a bérjegyzékem biztosan nem felel meg:

„A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja (Mt. 155.§ (2), (3) bek.).”  Forrás

Vajon mikor érjük meg mi, közalkalmazottak (és leendő vagy mostani nyugdíjasok), hogy számunkra is érthető és megbízható módon kezeljék a pénzügyeinket? Hogy ne tudatlanul és kiszolgáltatottan kelljen tudomásul vennünk egy „felsőbb hatalom” számításait? A gázszolgáltatók már képesek voltak az elszámolási lap hátoldalán feltüntetni a magyarázatokat. Remélhetjük-e ugyanezt a bérjegyzéknél is?

És vajon mikor lesz (újra) söralátét méretű?

Kölnei Lívia

Kép