Talita

Keresztény női magazin

Tudós, nem próféta – Interjú Szendi Gáborral

Szendi_Gabor2
Szendi Gábornak most jelent meg két könyve: a „Paleolit táplálkozás kezdőknek” és a „Paleolit szakácskönyv II.”, amelyet Mezei Elmírával együtt írt. A forgatókönyvíróból lett pszichológus meggyőződése, hogy nagyrészt ételeink a felelősek civilizációs betegségeinkért.

 

– Mit olvas mostanában?

– Régóta csak szakirodalmat. Régen nagy ambícióm volt a világirodalom végigolvasása, de az ókortól csak a 19. századi kritikai realizmusig jutottam, az orosz irodalomból pedig Dosztojevszkijt olvastam végig. Azután jött a pszichológia szak, majd kutató-terapeuta lettem, és véget ért az irodalmi korszakom.

– Ma már nem ír forgatókönyveket? Miért?

– Amikor a filmgyárban dolgoztam dramaturgként, akkor természetesen az volt az elképzelésem, hogy forgatókönyveket és regényeket fogok írni. Elvégre írónak készültem. De már a filmgyári éveim alatt is azt kezdtem látni, hogy a filmszakma – az én fogalmaim szerint – nagyon romlott. Mindennaposak az átverések, a „hiába dolgoztatások”. Aztán politikai okokból feloszlatták a stúdiót, ahol dolgoztam, és az utcára tettek. Őszintén szólva, elegem lett az egészből, úgy gondoltam, nem szeretnék többet hiába dolgozni. Azóta se bírom a magyar filmeket, bár elismerem, azért akad egy-két színvonalas mű.

szendi_konyv– Hogyan lesz egy forgatókönyvíróból szakácskönyv-szerző?

– Stílusosan a recept a következő: végezd el a pszichológia szakot, kezdj el minden kőbevésett tant megkérdőjelezni, akaszd össze a bajszodat a pszichiátriával, rúgjanak ezért ki, írd meg a nyugati táplálkozástudomány kritikáját, és egy nap a kiadód azt fogja kérdezni: „Te, Gábor, nem kéne egy szakácskönyv, hogy tudják az emberek, mit is egészséges enni?” Akkor már csak egy mázli kell: találkozni egy hiteles táplálkozási tanácsadóval, aki teljes mértékben azonosulni tud a paleóval. Merthogy a recepteket ő írta, én az elméleti szakember vagyok.

– Honnan hallott a paleolit diétáról?

– Egyrészt ez nem diéta, hanem táplálkozási mód, vagy még inkább életmód. Másrészt a kérdés azt sugallja, mintha azért kezdtem volna képviselni ezt az irányzatot, mert olvastam róla, és megtetszett. A dolog nem így történt. Már több mint tíz éve foglalkoztattak a táplálkozástudomány téveszméi, és 2009-ben úgy gondoltam, összefoglalom a nézeteimet egy könyvben. Az írás intenzív szakaszában botlottam bele a paleolit táplálkozásba, s akkor ismertem fel, hogy tulajdonképpen ez az, amiről én írok. Ekkor úgy gondoltam, minek kitalálni új elnevezést, ha már van neve. Aki elolvassa bármelyik könyvemet, és összeveti más paleós szerzők műveivel, gyorsan rá fog jönni, hogy markáns különbségek vannak az én nézeteim és mondjuk az amerikai paleó-guru, Loren Cordain nézetei között. Akik jártasak a témában, elismerik, hogy a könyveim támasztják alá leginkább tudományosan az állításokat. Én erre mindig nagy gondot fordítok, mert tudósnak és nem prófétának gondolom magamat.

“A paleolit táplálkozás abból a felismerésből fakad, hogy a régészeti leletek szerint a földművelést és állattenyésztést megelőző korszakokban az emberek jóval egészségesebbek voltak. A ma élő, tradicionálisan táplálkozó természeti népekről ugyancsak elmondható, hogy náluk ismeretlen a szív és érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség, ritka a rák, és alig fordul elő autoimmun betegség. Amint egy természeti nép elkezd áttérni a nyugati étrendre, katasztrofálissá válik az egészségi állapota.
/…/ Ha az egyén képes visszatérni arra a táplálkozási és életmódra, amelyre az emberi szervezet évmilliókon keresztül adaptálódott, akkor egészsége helyreáll.” http://szendigabor.freeblog.hu/archives/2009/11/28/Paleolit_taplalkozas/

szendi_konyv_kezdo– Mit evett tegnap?

– Tegnap reggelire két mákmuffint és egy banánt, ebédre lecsós húst magában, vacsorára gyümölcssalátát sültkolbásszal.

– Folyadékok?

– Sok-sok kávé. A kávé minden eddigi kutatás szerint egészséges, egyedül terhes anyáknak kell korlátozni a fogyasztást.

– Észrevett valami változást, amióta így táplálkozik?

– Kicsit lefogytam, és a sportsérülésből visszamaradt térdfájásom megszűnt. Megnőtt a teherbírásom, nincsenek napközbeni elálmosodások, és lecsökkent az alvásidőm is. Amúgy én nem vagyok elég jó példa, mert korábban sem habzsoltam, tehát nem volt betegségem, ami el tudott volna múlni. Sokaknak azonban ez a táplálkozási mód megváltást jelentett a cukorbetegségtől, ízületi betegségektől, policisztás ovárium-szindrómától, fájdalmas menstruációtól, migréntől… és a sort még folytathatnám.

Szendi Gábor (1954) programozó-matematikus, forgatókönyvíró, dramaturg, pszichológus (ELTE), a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének volt tudományos munkatársa. Klinikai szakpszichológusként szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezel, kutatóként elsősorban a test-lélek problematika területéről írt összefoglaló tanulmányokat. Újabban a lelki egészség, egészség és táplálkozás összefüggéseivel foglalkozik. Ebben a témában számos népszerű könyve jelent meg az utóbbi években: Paleolit táplálkozás (2009), Boldogtalanság és evolúció (2010), Paleolit szakácskönyv, (2010), Paleolit táplálkozás és korunk betegségei (2011).

Konkoly Edit


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kereső

Alapítványunk

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
Számlaszámunk: 10918001-00000120-06900008
Anyagi támogatást szívesen fogadunk. (Adó 1%-ra sajnos nem vagyunk jogosultak.)

Hírlevél

Add meg az email címedet, majd a megjelenő ablakban írd be az ellenőrző kódot.

Nyilvántartási szám: NAIH-105162